Egyre több házaspár ír végrendeletet, megdöbbentő az oka

Az utóbbi időben megnőtt a végrendeletek száma, kiderült, mi okozza.

2024. november 14., 14:48

Szerző:

A statisztikák szerint, végrendeletet nem szokott mindenki írni. A házastársi közösségben élők például kifejezetten ritkán végrendelkeznek. Ez részben annak köszönhető, hogy a törvény szerint a házaspárok házastársi vagyonközösségben élnek. Ám az utóbbi időszakban ebben változás állt be, és egyre többen döntenek úgy, hogy megírják a végakaratukat, hozta le az Infostart.

Ezért készítenek végrendeletet egyre többen

A törvény értelmében, a házaspárok házastársi vagyonközösségben élnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha például vesznek egy lakást, autó vagy bármit, ami csak az egyikük nevére kerül, a vagyonközösség értelmében ez közösen szerzett vagyonnak számít. Ezt a törvény is elismeri, a jog ismeri az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost, aki akkor is tulajdonos, ha ez nem derül ki a nyilvántartásból.

Öröklés esetén ilyen esetekben a túlélő házastárs a közös ingatlanra a haláláig haszonélvezeti jogot kap, a hagyaték fennmaradó részéből pedig egy gyerekrészt örököl. Minden olyan dolog részét képezi a hagyatéknak, ami az elhunyt nevén volt. Ilyen esetekben a közjegyző tájékoztatja az özvegyet, a hagyatéki leltárban felsorolt hagyatéki vagyontárgyakkal kapcsolatban kíván-e házassági vagyonközösség jogcímén igényt támasztani. Ezt azt jelenti, hogy megkérdezik, van-e olyan vagyontárgy, aminek a fele őt illeti meg a házassági vagyonközösség alapján.

Ha van, és az igényét a többi örökös elismeri, akkor a házastárt megkapja az örökhagyó leltárban feltüntetett vagyontárgyainak a felét. A probléma azonban akkor kezdődik, ha ezt az igényt nem ismerik el. Ilyen esetekben csak peres úton tudja a házastárs érvényesíteni az igényét, ami akár évekkel is elhúzhatja a hagyaték átadását.

„A közjegyző felfüggeszti a hagyatéki eljárást, így akár évekkel is elhúzódhat a hagyaték átadása”

– írta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

A szakértők szerint gyakori, hogy hiába a vagyont a házasság alatt szerezték, közösen, sokszor csak az egyik házastárs nevén van. Ennek praktikussági okai vannak, ám elhalálozás esetén megnehezítheti a dolgokat.

„A közjegyzők tapasztalatai szerint gyakori, hogy hiába közös a vagyon egy házasságban, sok vagyontárgy csak az egyik fél nevén van, mert így életszerű. Az egyik fél halála után azonban, különösen, ha nem az első házasságukban éltek, az öröklésben érintettek nincsenek mindig tisztában ezzel, és nem fogadják el a túlélő házastárs vagyoni igényét. Ilyenkor csak a peres eljárás marad, amely hosszú és költséges. Aki időben gondol erre, és végrendeletet tesz, meg tudja előzni az ilyen vitákat”

– olvasható az Infostart cikkében Tóth Ádámnak, a MOKK elnökének a tapasztalata.

A végrendelet előnye, hogy ilyenkor a felek nyilatkozhatnak arról, hogy a nevükön lévő vagyontárgyak közül melyek tartoznak a házastárssal közös tulajdonba. Emellett azt is meghatározhatja, ki milyen arányban részesüljön a vagyontárgyaiból a halála után.

Végrendeletet az örökhagyó is írhat saját kézzel, vagy akár dönthet úgy, hogy közjegyzőhöz, ügyvédhez fordul. Az utóbbi kettő amiatt is praktikusabb, mivel elkerülhetők azok a formai és tartalmi hiányosságok, amelyek miatt később az örökösök esetleg megtámadhatják a végrendeletet.

 

(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Shutterstock)