Házastársi öröklés: itt van minden, amit tudni kell
A házastárs háromféle módon örökölhet, de...
A törvényes öröklés általános rendje szerint az özvegyen maradt házastárs öröklésének kérdése egy kicsit komplexebb. Vannak ugyanis esetek, amikor a túlélő fél nem örökölhet – írja a Hóvége.
Hogyan örököl az özvegy?
Első körben azt fontos tisztába tenni, mikor és milyen módon örökölhet az özvegyen maradt fél. Nos, a törvényes öröklésnek házastársak esetén három módja lehetséges:
- Amennyiben nincs leszármazó vagy szülő (felmenő), aki örökölhetne, akkor az özvegy egyedül örököl. Ebben az esetben az egész hagyaték a túlélő házastársat illeti meg.
- Amennyiben vannak leszármazók, úgy az özvegyet holtig tartó haszonélvezet illeti meg arra a lakásra, melyben közösen éltek, ez pedig érvényes a berendezési tárgyakra is. (Itt nyilván az örökhagyó tulajdonában levő dolgokról beszélünk, példának okán egy 50-50-ben vásárolt ingatlan esetében, ahol mind az örökhagyó, mind az özvegy 50 százalékban tulajdonos, csak az 50 százalék képezi hagyaték részét az egyik fél elhalálozása esetén. A másik 50 százalék pedig továbbra is az özvegy tulajdonában marad – a szerk.) Továbbá a hagyaték többi részéből megilleti az özvegyet egy gyermekrész is.
- Abban az esetben, ha nincs leszármazó, de az örökhagyónak még él valamelyik felmenője (apa, anya, netán mindkettő) akkor az özvegy örökli a közös lakást, valamint a hozzá tartozó berendezési tárgyakat, illetve az ezen kívül eső hagyaték felét. A lakáson kívüli eső hagyaték másik felét pedig az elhunyt szülője, szülei öröklik – írja a lap.
Mikor nem örököl az özvegy?
Bár a törvényes öröklés általános rendje szerint – ha nincs se leszármazó, se felmenő – a házastárs örököl. Viszont mint minden szabály alól, itt is létezik kivétel. Az özvegyen maradt fél nem örökölhet, ha a haláleset idején házasok voltak a felek, ugyanakkor nem éltek együtt, egy életközösségben. Legalábbis a Polgári Törvénykönyv alapján ilyenkor meghiúsulhat az öröklés. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy előny-e ilyenkor a végrendelet megléte. A helyzet az, hogy a végrendeletet ilyenkor nem lehet figyelembe venni, vita esetén pedig a bíróság dönt arról, milyen volt valójában a felek viszonya, valamint mi lehetett az örökhagyó akarata. Persze a helyzetet az sem könnyíti meg, ha nincs végakarat, mert akkor a törvényes öröklés rendjét alapul véve nem az számít, a felek házasok voltak-e még, hanem, hogy együtt, egy életközösségben éltek-e. Amennyiben nem, a túlélő házastárs nem örökölhet.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Shutterstock)
