Boszorkányos kézügyesség, ördögi praktikák az anyaggyűjtés terén (huszonhárom kép, több mint ötvenféle anyagból), a részletekben azonban mégis az angyal lakik – bármit mondjon is a vonatkozó közmondás – Kőrös Márta meseszerű diorámáiban. A háromdimenziós munkák leginkább gyerekkorunk babaházaira hajaznak. A művész meg is vallja egyhelyütt, hogy így került anno a lejtőre: gyermekeinek faragott babaházat, amely olyan pompásan sikerült, hogy a Mikulás is megirigyelte, muszáj volt hát neki is építeni egyet. Aztán pedig már nem volt megállás. Az egykori hobbiból komoly művészeti tevékenység lett, újabb és újabb művekkel, újabb és újabb kiállításokkal.

Időskoromra „végre” testközelből átéltem a magyar mentalitást. Megütöttek.

„Hát vénségére Zsigó bátyánk is megbolondult”, érkeznek a jelentések az Agyközpontba. Bán Zoltán András, akit eddig – nem éppen kesztyűs kezű – kritikusként ismerhettünk, szépíróként is bemutatkozott Susánka és Selyempina című első regényével. Hogy megmaradjak a bemutatkozás metaforájánál: Bán kézfogása erős, tekintete egyenes és fürkésző.

Milyen törvénymódosításokat javasol a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke? Gémesi Györgyöt kérdezi Pásztor Magdolna.

A szlovák választások jelzik: a magyar politika nem játszhat a külhoniakkal. A 168 Óra stúdiójában Barát József, Jolsvai András, Krug Emília és Pungor András.

Személyesen mutatja be Hajdu Szabolcs a BIBLIOTHEQUE PASCAL-t az amerikai premieren. A június 17-én kezdődő Los Angeles-i filmfesztivál műsorra tűzi Kenyeres Bálint A REPÜLÉS TÖRTÉNETE című rövidfilmjét is - tudatja közleményében a Magyar Filmunió.

Ez már a harmadik Central Europe Revisited, ám a helyszín új: az Esterházy Palota hagyományos kiállítótermét az egyébként kissé átrendezett, s ha lehet még lélegzetelállítóbb Haydn Explosive foglalja el. A Haydn teremben pedig a jövő hét végén immár másodszor tartják meg a Nemzetközi Vonósnégyes Fesztivált.

A 168 Óra június 3-i számában a 7. oldalon van egy fotó. Orbán Viktor kezet csókol Lendvai Ildikónak. Eszembe jutott egy másik kézcsók, még 2002 tájékáról. Azon egy idős, ősz hajú néni csókol kezet Orbán Viktornak, aki akkor is miniszterelnök volt.

Én már öregember vagyok, megéltem gyerekfejjel a háborút, Budapest ostromát, megéltem utána a harcokat is. Azokat is vehemensen – és sajnos megszállottan – hirdették meg a „győzők”, az önjelölt messiások.

Káprázatos, éveken át tanulmányozható kötet – írja Bán Zoltán András Tandori Dezső Kossuth- és Prima Primissima-díjas író, műfordító új könyvéről. A magyar irodalom egyik legtermékenyebb és legvitatottabb alakjának verseskötetét az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Scolar Kiadó.

Pacskovszky József A VÁGYAKOZÁS NAPJAI című játékfilmje és Csukás Sándor első rendezése, a SZÜLETÉSNAP mutatkozik be a 64. Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztiválon - tudatta a Magyar Filmunio..

Végre vége! Mármint a két legnépszerűbb (?) talkshow-nak. (168 Óra, 2010. május 27.) Örömömet beárnyékolja az indok. Nem annak a fel/beismerése, hogy ezek a képernyős tartalmak tarthatatlanná váltak, hanem a nézettség drasztikus (?) zuhanása. (A királyi televízió örülne – még főműsoridőben is – ezekhez hasonló, 30-35 százalékos mutatóknak.)

– Sikerült bejutnunk az X-Factorba, három rostán keresztül – mesélte lapunknak Zelencsuk Tímea, a Glamour Singers női énekegyüttes vezetője. – Most jönnek az első, komoly tévéfelvételek, zsűrivel. Eddig fogalmunk sincs arról, mik az esélyeink, még a konkurenciával sem találkoztunk - tette hozzá. Az énekesek a Magyar Rádió Gyermekkórusában ismerték meg egymást, januárban lesz tíz éve, hogy saját énekkart alakítottak. A 168 Óra online első sztárriportja az X-Factorból!

Korábban sem voltam mindig biztos abban, hogy ugyanabban az országban élek-e, mint a polgártársaimnak ama százaléka, akik április bolond havában a „forradalomra” és elitcsapatára voksoltak. Azóta pedig teljesen elbizonytalanodtam.

Kimerítő film. Mindig futunk, lövünk, üldözünk vagy menekülünk (méghozzá ezekben a nehéz golyóálló mellényekben), nem csoda, hogy elfáradunk. Kimerülünk.

Borbély Szilárdnak az elmúlt években megjelent műveit felsőfokon méltatta a kritika. „Aki lúdbőröztető katarzisra vágyik, olvassa el a szerző Halotti pompa című verskötetét, de vigyázzon: az utóbbi évtized legmegrázóbb könyvével lesz dolga!” Egy másik ítész szerint az író életműve a „legfontosabb fejleménye napjaink magyar irodalmának”.