Testbe zárt történelem
Borbély Szilárdnak az elmúlt években megjelent műveit felsőfokon méltatta a kritika. „Aki lúdbőröztető katarzisra vágyik, olvassa el a szerző Halotti pompa című verskötetét, de vigyázzon: az utóbbi évtized legmegrázóbb könyvével lesz dolga!” Egy másik ítész szerint az író életműve a „legfontosabb fejleménye napjaink magyar irodalmának”.
És ebben nincs semmi túlzás. Borbély 2008-ban publikált prózakötetei – Egy gyilkosság mellékszálai, Árnyképrajzoló – sokáig vezették az irodalmi sikerlistákat. Írásainak visszatérő motívumai: gyilkosság, pusztulás, áldozat. Borbélynál ez nem filozófia: szülei tíz évvel ezelőtt rablógyilkosság áldozatai lettek. A tetteseket nem találta meg a rendőrség.
A művész számára az írás verbális gyászmunka, kísérlet az értelmetlen, vak végzet értelmezésére. Az alkotás egyben szakrális aktus is, amely kiemel a privát szenvedés börtönéből.
A Testhez (Ódák és legendák) című új verseskötete is az egyéni és történelmi sorstragédiák látlelete. De a középpontban most a nő áll. A szövegek lírai elbeszélői a holokauszt borzalmait átélt asszonyok. De mintha mai korunk is a vészkorszak hagyatéka lenne: embertelen társadalmi gépezetek termelik újjá a kiszolgáltatottságot. És a legvédtelenebb áldozatok most is az anyák, az életre-halálra ítélt magzatok. A könyvben egymás mellé kerül a lágerek pokla és a kórházakban abortáló nők megalázottsága. Nem összehasonlítható, mégis egymásra reflektál: a vetélés egy elvérzett évszázad szimbólumává válik.
A kötet tematikájában maga a test is hangsúlyt kap. A porladó-újjáépülő sejtek néhol a kegyetlenség tárnái: „Részvéttelen brutalitás, valami / lelketlen állatias a születésben a test” (A Megfosztás). Máshol a test a tökéletesség univerzuma, az ősszeretet női princípiuma: „Egy másik szívre kötve a vére körbejár, / A testhez nem jut el: saját burkába / Úszik a belső ég alatti fényopálba” (A Magzathoz).
A különböző hangulatú szövegek, lírai monológok összehangolódnak, máskor disszonánsan feszítik szét a kötet kereteit. De a testbe zárt történelem lírai mementója – költői teljesítmény.
[Borbély Szilárd: A Testhez (Ódák és legendák). Kalligram Kiadó.]
