Ezek a gombamérgezés tünetei, amelyeket mindenkinek ismernie kell
Tavasszal nagyon sokan gyűjtenek gombákat, ám nem mindegyik fajta fogyasztható. Mutatjuk, mire érdemes figyelni, valamint, hogy melyek lehetnek a gombamérgezés tünetei.
A szakértők, és a Nébih rendszeresen felhívják az emberek figyelmét, hogy a gombák milyen veszélyeket rejthetnek. Ennek ellenére, 2024-ben is sokan kerültek kórházba gombamérgezés miatt. Az egyes fajok más és más tüneteket okozhatnak, olvasható a Pénzcentrum cikkében.
Egyre többen kapnak gombamérgezést
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint 2024-ben nagy mértékben megnőtt a gombamérgezések száma Magyarországon. Az év során összesen 215 esetet regisztráltak, szemben a korábbi évek jóval alacsonyabb adataival (2021-ben 39, 2022-ben 122, 2023-ban 106 eset).
A gombamérgezések számának növekedése különösen októberben volt kiugró, amikor 131 esetet jelentettek, szemben az év korábbi hónapjaiban mért átlagosan havi 7 esettel. A legtöbb mérgezést három faj okozta: a nagy döggomba, a világító tölcsérgomba és a karbolszagú csiperke, emellett a gyilkos galóca is több súlyos megbetegedést idézett elő. A Nébih hangsúlyozza, hogy a gombaszedőknek kiemelten fontos a gyűjtött gombák szakellenőr általi bevizsgáltatása. A hivatalos szakellenőrök listáját a Pest Vármegyei Kormányhivatal kezeli.
A gombamérgezés tünetei eltérőek, jelentkezhet: hányás, hasmenés, hasi görcsök, idegrendszeri zavarok és akár életveszélyes szervkárosodások is előfordulhatnak. A tünetek megjelenésének ideje – azaz a lappangási idő – a gomba típusától függően néhány órától akár 24 óráig is terjedhet. Különösen veszélyes a későn jelentkező tünetekkel járó mérgezés, mint például a gyilkos galóca esetében.

Forrás: Nébih
Gombamérgezés gyanúja esetén azonnali orvoshoz kell fordulni. Fontos, hogy a megmaradt gombát vagy annak maradványait is vigyük magunkkal, mivel ez sokat segíthet a mérgezés pontos meghatározásában. A Nébih gombamérgezésekhez kapcsolódóan a gomba, a tisztítási hulladék, a gombás étel, a hányadék és a gyomormosó folyadék vizsgálatát végzi. Ha ilyen minták nem állnak rendelkezésre, a Nébih nem értesül a mérgezésről.
Ezeket a szabályokat kell betartani gombagyűjtéskor
Fontos, hogy ne szedjünk ismeretlen gombát! A bizonytalan példányokat ne kóstoljuk meg, ne kísérletezzünk az azonosítással otthon könyvek vagy applikációk alapján. A mesterséges intelligencia sem alkalmas arra, hogy azonosítsa a gombát, ezért mindig vizsgáltassuk be a gyűjtött gombákat szakellenőrrel. Kisgyerekeknek és időseknek kizárólag ellenőrzött, megbízható forrásból származó gombát adjunk.
A gombákkal kapcsolatban vannak bizonyos tévhitek, melyek akár életveszélyesek is lehetnek. Ilyen például, hogy a forrázás vagy a gombakalap bőrének eltávolítása semlegesíti a mérgeket – például a gyilkos galóca méreganyagai ezek után is halálosak maradnak. A csigák vagy kukacok által megrágott gomba is lehet mérgező. Szintén gyakori tévhit, hogy a mérgező gomba megváltoztatja a színét vágáskor – a gyilkos galóca például vágás után is fehér marad.
A mérgező gombák nem mindig csípősek, büdösek vagy rikító színűek – sok mérgező faj kellemes ízű és ártalmatlannak tűnik. Emellett az állatok fogyasztási szokásai sem nyújtanak támpontot. Egy gomba, amit a kutya vagy macska elfogyasztott, az emberre nézve továbbra is halálos lehet. Emellett a tünetek sokszor csak 1-2 nappal később jelentkeznek, így a háziállatok egészségét sem szabad kockáztatni.
A szakértők hangsúlyozzák: a természetjárás és gombagyűjtés kiváló kikapcsolódási lehetőség, de csak akkor biztonságos, ha szabálykövetően és kellő tudatossággal végezzük. Egyetlen rossz döntés is súlyos következményekkel járhat – az egészségünk érdekében mindig a biztonság legyen az elsődleges szempont.
(Kiemelt képünkön a feltételesen ehető kerti tintagomba. Fotó: Csanádi Dávid)