Most mesélek a régi időkről.

Magyar írók is bemutatkoznak németre fordított műveikkel a hagyományos bécsi könyvhéten, amelyet néhány éve már a Vásárvárosban rendeznek meg. Az igazi szenzáció már nyolcadik éve az Egy város-egy könyv akció: az idén az amerikai Irvin D. Yalom „És Nietsche sírt” című könyvét nyomtatják ki és osztják szét ingyen százezer példányban.

Urak, uracsok, ficsúrok, kisasszonyok, szendék, dajnák, akik egymásról álmodnak, de többnyire egy másikat imádnak, és ezekről a kusza érzelmekről olyan jókat lehet írni. Sírósat és szenvedélyeset, vérben forgót és szelídet, kétségbeesettet (mint amilyen csak egy őszi délután lehet), alázenélve a Sonata pathétique...

Joshi Bharat, az indiai közgazdász, színész, bábszínész most éppen televíziós műsort vezet. Csodabogár – így tekintettek rá a szocialista Magyarországon. Celeb – gondolják róla a kapitalizmusban. Pedig egyik sem akar lenni. Joshi maga a megtestesült ellentmondás: exhibicionista és szeret önmagában eltűnni, nyugodt és mindig nyughatatlan, sorselemző, aki nem hisz a jóslatok eleve elrendelésében.

Húsz éve nincs fal a volt császári székhely, köztársasági főváros, hitlerájközpont, romváros és sziget kellős közepén. Nem volt Berlinhez kegyes a történelem. Amit a náci barbarizmus, az angol–amerikai repülők és a szovjet hadsereg ostroma meghagyott belőle, azt a politika kibelezte, majd bekebelezte, magához szorította a hirtelen kimúlt Német Demokratikus Köztársaság.

Éppen harminc évvel ezelőtt ő volt az első igazi női akcióhős. Sigourney Weaver A nyolcadik utas: a Halál óta nem veszített az erejéből.

Nincs annak jelentősége egy játékfilm megítélésének szempontjából, hogy amit láttunk, megtörtént-e a valóságban is. A valóság megítélése szempontjából viszont igenis van: a képek mágiájából összeállt tragédiák kilépnek-e a fikciós világból, szembesítenek-e bennünket magunkkal akkor is, ha nem váltunk mozijegyet hozzájuk.

Különleges műfaj megteremtésére vállalkozott Kereszty András. Valóságos politikai eseményeket vegyít fikciós elemekkel, ebből keveri ki a krimi és a dokumentumregény határán egyensúlyozó munkáját.

Ezen a héten koncerttel "köszönnek el" a Liszt Ferenc Zeneakadémiától neves zenészek, valamint az egyetem hallgatói. Persze csak átmeneti a búcsú, hiszen a mostani "záróhangversenyek"voltaképpen nyitány jeleznek: megkezdődik az épület teljes körű modernizálása. A felújítás mintegy 11 milliárd forintba kerül, s 90 százalékban uniós társfinanszírozásból valósul meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A honi zenei élet központjának rekonstrukciója várhatóan 2011-re fejeződik be. HERSKOVITS ESZTER írása.

Régóta nagyra értékelem Jankovics Marcell munkásságát. Akármivel foglalkozik (fest, rajzol, filmet készít vagy könyvet ír), azt a maga képére formálja, s aztán az eredmény egyszerre lesz egyetemes (egyetemesen európai, mondanám, de ez az ő esetében szűkítés lenne, hiszen tágabb a horizontja) és mélyen magyar.

Eredetileg a Győri Balett megalakulásának harmincadik évfordulójára íródott volna ez a cikk, ám épp mire elkészült, kiderült: ismét "helyzet van" a táncszakmában. És a csodálatos évfordulós ünnep után, Kiss Jánosnak, a Győri Balett igazgatójának más, kevésbé örömteli feladata is akad: a szakma más Kossuth-díjas képviselőivel együtt viszi ma, szerdán a petíciót a parlament sajtó és kulturális bizottságába, kérve: ne lehetetlenítsék el a szakmát.

A Rózsavölgyi cég régóta nemcsak lemez- és kottaeladással foglalkozik, hanem kiadással is, egész CD-sorozatuk van a két háború közötti és az ötvenes évekbeli könnyűzeneszerzők és -előadók műveiből (azaz vannak szerzői és előadói lemezek, sőt, egy Budapestre vonatkozó tematikus válogatásuk is), közöttük olyan unikumokkal, mint Lantos Olivér vagy Kapitány Anni slágergyűjteménye. (Olyan kötelező sztárok mellett, mint Zerkovitz Béla vagy Karády Katalin.)

A fejlemény a mi régiónkban példa nélküli, de Németországban, sőt, Európa-szerte feltűnést keltett: A 25 millió hívőt számláló Németországi Protestáns Egyház (tagjai lutheránusok, reformátusok és uniáltak) Dr. Margot Kaessmann személyében történetében először nőt választott elnökévé. Sőt: négy gyermekes elvált asszonyt, aki régóta ismert közszereplő – többek között a rák elleni nyilvános harcáról is.

Életének 106. évében kedden elhunyt Lossonczy Tamás Kossuth-díjas festőművész - közölte a család az MTI-vel.

Bűvös kockából rakta ki egy kanadai művészcsoport Leonardo da Vinci híres freskójának, az Utolsó vacsorának a mását.

A franciaországi atomreaktorok közel egyharmada jelenleg nem termel: az EdF francia áramszolgáltató adatai szerint 58 reaktor közül 18 áll, karbantartási munkák miatt. A termeléskiesés miatt Franciaország erőteljes áramimportra szorul.

Hatodik kötetéhez érkezett a Magyar Távirati Iroda könyvsorozata, a Kor-képek. (A korábbiakról lapunkban többször is beszámoltunk.) Ezúttal az 1989 és 1994 közötti korszak képeiből válogatott a szerkesztő, Féner Tamás.