A pápa elkerülte Margot Kaessmannt

Az 51 éves, vonzó egyéniségéről, kitűnő szónoki képességeiről ismert asszony az elmúlt 10 évben Hannover püspöke volt. Történetesen ugyanabban az órában iktatták be új, magas tisztébe, amikor országa Angela Merkel személyében másodszor kapott nő kormányfőt. Az egyház történetében Kaessmann asszony megválasztása korszakos változást jelent, ha meggondoljuk: nőként előtte fél évezrede Bora Katalin, Luther Márton határozott hitvese játszott ilyen fontos szerepet a protestánsoknál. Sőt: tanulságos, hogy az egyház zsinatának („parlamentjének”) élére nem sokkal korábban ugyancsak nőt választottak: Katrin Göring-Eckhardt egyébként a Zöldek ismert politikusa, e minőségében a Bundestag nemrég újjáválasztott alelnöke.

Margot Kaessmann gyülekezeti lelkészként kezdte pályáját, miközben teológiai doktorátust is szerzett. Dolgozott azután egyházának a harmadik világot segítő szervezeténél és egyházának második nő-püspöke lett. A szó pozitív értelmében modern asszony, aki feltűnést keltett laza sportruhában kocogva, kerékpározva. Még inkább akkor, amikor mellrákot állapítottak meg nála és megosztotta a nyilvánossággal sikeres küzdelmét a betegséggel. A „szenzáció” természetesen még nagyobb volt, amikor két éve bejelentette: 26 év után elválik ugyancsak lelkész férjétől és egyedül neveli tovább négy lányukat. Sokak meglepetésére e bejelentés után egyháza nem száműzte valahová vidékre, vagy a telefonos lelkisegély-szolgálatba. Nagy volt ugyan a vita arról, válhat-e egy püspök, de a többség elfogadta az érintett érvelését: „Nem akarom fenntartani a látszatot, hogy működik házasságunk –becsületesen az igazságot akarom megmondani.”
A kiváló szónok, televíziós viták állandó, népszerű és hatásos részvevője, akivel rendszeresen foglalkozik a véleményformáló média csakúgy, mint a bulvársajtó, a helyén maradt. Annak ellenére, hogy némely protestánsok aggódnak az ökumené, a protestánsok és katolikusok közeledésének jövője felett. Hogyan fogadnak majd a katolikus püspökök, bíborosok egy elvált püspökasszonyt, aki ráadásul eddig sem maradt adós a Rómának szánt tanácsokkal? Kijelentette volt, hogy a papi nőtlenség idejét múlta és szeretett volna XVI. Benedek pápával találkozni, hogy szót emeljen többek között a fogamzásgátló eszközök alkalmazása mellett. A német pápa találkozott ugyan már Kölnben evangélikus püspökökkel – de Kaessmann asszony jelenlététől eltekintett… A kérdésre, mit mondott volna a pápának, ha találkoznak: „ Azt mondtam volna, szívélyesen üdvözlöm a reformáció országában…” Erre még lehet lehetősége, Walter Kasper, az ökumené ügyéért felelős vatikáni bíboros gratulált megválasztásához és reményét fejezte ki, hogy felekezeteik között folytatódik a „nyílt, szívélyes, őszinte” párbeszéd.

Véget vetni a hívek kilépésének

Az egyház új vezetőjének természetesen hazai feladatai az elsőrendűek: folytatni az elődje, a sikeres Wolfgang Huber által megkezdett reform-folyamatot. Jóllehet az egyházhoz 24.8 millió német tartozik (körülbelül ugyanennyi a katolikusok száma az országban) tavaly 160.000 protestáns lépett ki egyházából, 30.000-el több, mint az előző évben. Ez feltehetően összefügg azzal, hogy az emberek a válság időszakában nem akarnak egyházi adót (is) fizetni. Margot Kaessmannra vár a munka, hogy átszervezze, megújítsa, a 21. sz. követelményeihez igazítsa az egyház munkáját és megállítsa ezt a folyamatot (amely egyébként a katolikusokra is jellemző).

Margot Kaessmann egyébként röviddel megválasztása előtt, október elején járt Budapesten, a Deák-téri evangélikus templomban, a határnyitás évfordulója alkalmából rendezett „Hálaadás a szabadságért” ünnepségen hirdette az igét. A magyar evangélikus egyházat szoros szálak fűzik a német testvéregyházhoz, nevezetesen a bajorhoz: igen sok a települések, iskolák, egyházközségek közötti gyümölcsöző partner-kapcsolat.
Holger Manke