Szerda este vette át Oravecz Imre az idei Aegon Művészeti Díjat, amit a Távozó fa című verseskötetéért ítélt neki a szakmai zsűri. „ ”A költő akkor is költő marad, ha regényt ír" – mondta tavaly a Távozó fa bemutatóján. Azt, hogy költő maradt és nagyregényei után sikerrel talált vissza a versíráshoz, a Távozó fa bizonyítja.

A régészeti feltárást a bugaci monostor romjainak közelében Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Múzeum igazgatója vezette.

A olvasóit is várjuk április 23-án szombaton 14 órakor a Millenárison a Nemzetközi Könyvfesztiválon A császárváros harmadik kiadását gondozó Kalligram standjánál. A találkozás alkalom lehet beszélgetésre a honlapról is.

Harmincmillió példányban, negyven nyelven! Az amerikai könyvtárosok szerint ez a huszadik század legjobb regénye. Amint megjelent, a pályakezdő író nyomban Pulitzer-díjat kapott. A belőle készült film meg Oscart. Hármat.

Az osztrák kultúrpolitika igyekszik nem megfeledkezni a dicső – vagy kevésbé dicsőséges – múltról: errefelé fontos a hagyomány, tisztelik és szépítik azt. A tavasz és kora nyár múzeumi kínálatában az idén sem maradnak el az emlékezések a nevezetes évfordulókról. Sőt egy-egy intézmény az egész évet ilyesminek szenteli. Ferenc József halálának 100. évfordulója és az idén 250 éves Prater a fő attrakció.

Az ISIS dzsihadistái által elpusztított műemlékek közül az egyik legjelentősebb, a korábban Palmüra városában állt diadalív másolata került felállításra a londoni Trafalgar Square-en kedden – adta hírül a Daily Mail című brit lap.

Magyarországi ősbemutató lesz április 29-én a Kazinczy utcában nyíló Tesla Budapest Kulturális Központ Teátrumban. A Nobel-díjas író, Elfriede Jelinek Rohonc, avagy az öldöklő angyal című művét a Tesla vezetője, Vas-Zoltán Iván rendezi. A zenét az Örkény Színház zenei vezetője, Kákonyi Árpád szerezte, a két főszereplő: Szalay Kriszta és Cserna Antal.

Kulka János színművész tünetei napról napra enyhülnek, állapota javul – olvasható az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

Volt már pápánk mindenféle: hatalmas, gazdag, a világot elkápráztató, aszkétikus, érdekérvényesítő, harcos, jámbor, szigorú és rendet tartó, császárt bűnbánatra kényszerítő, politizáló vagy elmélkedő. E film főhőse Róma püspökeként sorukban a kétszázhatvanhatodik.

A szegedi Hay lányoknak nem voltak gyerekeik, nem mentek férjhez, anyjuk özvegy volt már, amikor meghalt. Fénykép se maradt róluk. Nincs kép az 1943. január 12-én indult orosz áttörésnél Osztrogozsszkban munkaszolgálatosként, ellenséges golyó által megölt s ott eltemetett fivérükről, Hay Pálról sem, ahogy úszó- és vízilabdabajnok öccsükről, a jogász Hay Ferencről sincs fotó, aki a deportálás idején a lágerben kápó lett, majd a felszabadulást követően Dél-Amerikába emigrált.

Első alkalommal rendeznek Zsidó Művészeti Napok címmel kulturális fesztivált május 28. és június 14. között. A magánkezdeményezésként létrejött új rendezvénysorozat program- és sajtófelelőse, Ámon Betti a 168 Órának elmondta: a Zsidó Művészeti Napok valójában egy több helyszínű multikulturális befogadó tér, ahol a zsidó kultúra fókuszba állításával szinte eggyé válnak a különböző művészeti ágak.

Krimit írt. A Jelmezbál – családregény bűnesettel. Nemcsak lelepleződik egy régi gyilkosság, hanem a múlt más bűnei is feltárulnak. Morális vétségek. Ellopott életek. Csalások, hazugságok, gyalázatok. Megbocsáthatatlan tévedések. Szereptévesztések. Grecsó Krisztián könyvének egyes fejezetei külön-külön is teljes sorstörténetek, amelyek végül egymásba fonódnak. Az író szerint a bűnök sosem fedhetők el. De arról is beszél: barátja, Darvasi László volt a könyv szerkesztője, s miatta újraírta a regényét.

Elmegyógyintézet, ez a helyszín, (fél)katonai típusú őrizet és irányítás, az ápoltak mindennapos megalázása és megdolgozása. A hazudott cél a gyógyítás, a valódi pedig az, hogy ezek az emberek soha többé ne legyenek alkalmasak a „normális” életre; fogadják el fenntartás nélkül, mi több, legyenek hálásak orvos- és nővérmezbe öltöztetett rabtartóik kegyetlenségéért.