Práternoszter – a bécsi Práter titkos története
Éppen kétszázötven esztendeje, hogy II. József megnyitotta a Prátert a nagyközönség előtt. (A jozefinizmus névadója nagy megnyitó volt, számos császári kertet, palotát, könyvtárat és palackot nyitott meg a felvilágosult abszolutizmus szellemében, előre elhatározott népboldogítási céllal.)
Ma már bátran állíthatjuk, hogy ez lett az egyik legsikeresebb rendelete. A vadregényes császári vadászterületből a bécsiek legkedveltebb, szelídregényes parkja lett, s negyedezredes története fontos fejezete az osztrák főváros históriájának is. Ezt a harmadfél évszázadot mutatja be a Wien Museum idei kiállítása világos vonalvezetéssel, gazdag ismeretterjesztő anyagokkal és szenzációs tárgyak tömegével.
Festmények, grafikák, fotók és térképek sora mutatja be a terület évszázados változását, átalakulását (több városligetnyi zöldről van itt szó, de ennyi legyen is elég az összehasonlításból, mert még valami aktuálpolitikai áthallás áldozatául eshetnénk a „bezzeg a sógorok”-ciklusból, melytől a leghatározottabban elhatároljuk magunkat), dokumentumok, leletek és gondosan megőrzött tárgyak segítségével rajzolódnak ki az egymást követő évtizedek legjellegzetesebb foglalkozásai, szórakozásai, eseményei. Végigkövethetjük, hogyan lett a fapados kirándulóhelyből divatos promenád oldalán híres vendéglőkkel, hogyan vert tanyát a hőlégballon ott, mi volt a Panoráma, a virágkarnevál, és részletesen megismerhetjük a bécsi óriáskerék történetét. (Mely ma már a város egyik jelképe.)
Az 1873-as világkiállítás ezúttal csak vázlatosan kapott itt helyet, hisz néhány éve nagyszabású tárlat mutatta be a Ferenc József-i korszak egyik legnagyobb vállalkozását – melynek szintén a Práter volt az egyik színtere. Viszont képet kaphatunk a huszadik századi változásokról, arról, hogyan lett a Práter végül egyenlő a vidámparkkal – legalábbis a turisták szemében. Mert a helyiek jól tudják, mennyivel több ennél ma is kedvenc városi parkjuk.
