A produkció 2013-ban (az írónő halálának 10. évfordulója alkalmából) hatalmas sikerrel debütált a Katona József Színház Sufnijában, majd ismét sikerrel vizsgázott 2014-ben a Marczi Közösségi Tér nagy színháztermében.

A 168 Óra segítségét kérték neves írók, költők, köztük Várady Szabolcs, Gergely Ágnes, Lukácsy András és Sumonyi Zoltán. Mindannyian Vas István és felesége, Szántó Piroska barátai voltak. Úgy fogalmaztak: aggódnak a házaspár hagyatéka miatt. Szántó Piroska festőművész több száz művét, valamint az I. kerületi Várkert rakparton lévő nagy lakásukat is a Szombathelyi Képtárra hagyta 1992-ben. Feltételül szabta azonban: a lakást emlékmúzeumként működtessék tovább. Csakhogy több mint két éve az emlékhely bezárt. „Lassan minden tönkremegy ott” – írták lapunknak küldött levelükben az aggódó barátok. Mi meg utánajártunk, mi történt e két jelentős alkotó hagyatékával.

Nemes Jeles László Saul fia című alkotása az egyetlen kelet-európai és az egyetlen első film a május 13. és 24. között megrendezésre kerülő 68. cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában, amelyben a nagy európai és amerikai visszatérők mellett néhány kevésbé ismert eredeti rendező is versenyezhet az Arany Pálmáért.

A cím félre- vagy legalábbis egykettedre vezető. Mert igaz lehet ugyan, hogy a szentendrei Erdész Galériában látható Tóth György-kiállítás ihlető múzsái és alanyai egytől egyig magyarok, de azért fő tevékenységük nekik is az alkotás.

Balaton Method címmel mutatták be nemrég az első magyar közösségi finanszírozásból készült filmet. A filmhez az Indiegogo.com nevű nemzetközi startupoldalon kezdték gyűjteni a pénzt. Az alkotók három hónapot adtak maguknak arra, hogy kiderüljön: összejön-e a forgatás előkészületeihez szükséges tízezer euró. Amit a száztizennégy adakozó időre össze is dobott.

A lakásszínház különleges műfaj. Nálunk meg különösen az. (Különösen különleges.) Magyarországon nemcsak a titokzatosság és a bennfentesség érzete kapcsolódik hozzá, hanem – története okán – van egy kis politikai aurája is: hiszen a lakásszínházi események néhány évtizede még mindig a tűrés és a tiltás közötti mezsgyén zajlottak, nem ritkán az utóbbiban végződve. (Az ötven fölöttiek emlékezhetnek még a Halász Péter-társulat vagy az első Orfeo történetére talán.)

A Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) vezetése nem fogadta el, hogy az idei zsűriben Csáki Judit is részt vegyen a Színházi Kritikusok Céhétől. A POSZT-nak két szakmai tulajdonosa van: a Magyar Színházi Társaság (ők képviselték a Színházi Kritikusok Céhét) és a Magyar Teátrumi Társaság, amelynek Vidnyánszky Attila az elnöke.

Sukorón, a Borjúvölgy kétszáz éves történelmi pincesorán felavatták Az öreg borász című szobrot. A vasból és acélból készült mű Barbácsi Simon Gábor képzőművész, borász, és Jankovics István alkotása.

Tipikus „folytatásfilm”: szórakoztató rókán nem maradhat lenyúzatlan bőr. Egy valamennyire is sikeres mű el nem viheti az irháját, hanem új s újabb történetek forrásává lesz. (Most ugyancsak beígérték a harmadik részt, ha jól értettem.)

A győztes ismét egy etióp futó, a női versenyt svájci hölgy nyerte. A város is túlélte a teljes lezárást, amely az éves maraton verseny napján persze megszokott. A 32. Bécsi Maratonon 42 657 futó vett részt, szokás szerint profik és amatőrök, fiatalok és öregek. Nekik ismét volt lehetőség a fél-maraton, de őszintén szólva, az a több mint 21 kilométer se éppen kis erőpróba.

87 éves korában Németországban elhunyt Günter Grass Nobel-díjas német író, A bádogdob szerzője – adta hírül a .

A Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János azt mondta a 168 Órának: a magyar költészet jól „teljesít”, bár nem összevethetők a próza- és a verskötetek eladási adatai. Még sok előítéletet kell lebontani, hogy a költészet a prózához hasonlóan elfogadottabbá váljon.