A városi legendák makacs természetűek, sokáig fennmaradnak, különösen akkor, ha hiteles cáfolatot sem lehet szembeszegezni velük. Émile Zola 110 évvel ezelőtt halt meg, a hivatalos vizsgálat szerint szén-monoxid-mérgezésben. Mégis máig él a gyanú, hogy az antiszemita előfeltevésre alapozott Drefus-per ellen elsőként tiltakozó világhírű író életét szélsőjobboldali indulatból táplálkozó merénylet oltotta ki. Indulatokban pedig az időben nem volt hiány, az író a J’accuse...! megjelenése óta naponta kapott gyűlölködő, fenyegető leveleket a Dreyfus kapitány bűnösségét zsidó származása alapján bizonyítottnak látók táborából, az utolsót éppen halála napján. Annyi tény, hogy a 62 éves Zola ereje teljében, váratlanul hunyt el, feltűnően gyanús körülmények között. A tragédia előtti napon egy kéményseprőt láttak háza tetőzetén...

Életének 87. évében elhunyt Claude Pinoteau, a kamaszok körében kultuszfilmmé vált, Sophie Marceau főszereplésével 1980-ban forgatott Házibuli rendezője.

A filmkamera huszonnégy kockányit „lő” másodpercenként, a tévé huszonötöt. Mindez maga a folyamatosság látszata. A World Press-díjas Friedmann Endre az elkapott pillanatok embere.

Szoftpornófilmek forgalmazójából küzdötte fel magát filmmogullá, majd olyan sztárrendezők producerévé, mint Atom Egoyan, David Cronenberg és Szabó István. Életművének megkoronázása a hazai mozikban is bemutatott Barney és a nők. A Karambol, A napfény íze, a Csodálatos Júlia, az Eljövendő szép napok 62 éves producerével KRISTON LÁSZLÓ beszélgetett a San Sebastián-i fesztiválon.

Meghalt Yvonne Mounsey balett-táncosnő, aki az 1950-es években a New York City Balettben táncolt főszerepeket, majd megalapította a tekintélyes West Coast balettiskolát.

Nem könnyű babérokat szerezni a Hollywood által uralt nemzetközi filmpiacon, de a francia mozinak már nem egyszer sikerült. Jean-Pierre Jeunet 2001-ben készült romantikus vígjátéka, az Amélie csodálatos élete látványos karriert futott be világszerte, bő tíz év alatt 23,1 millió külföldi mozikedvelő szívét hódította meg. Olivier Nakache és Éric Toledano tavaly novemberben bemutatott Életrevalók (Intouchables) című átütő komédiájának viszont alig tíz hónapra volt szüksége, hogy megdöntse a mindenkin segíteni akaró, csupaszív montmartre-i pincérlány külföldi rekordját. Szeptember közepéig 23,5 millióan látták Franciaország határain túl, hazai nézettsége pedig már most is tízmillióval múlja fölül Amélie-ét (19 millió 385 ezer kontra 9 millió 290 ezer).

Először a csodálatos Mary Poppins énekli ezt magáról, a hozzá úgy illő szerénységgel, aztán, egy felvonással arrébb már a Banks gyerekek dúdolják neki, visszatértének örömére. De dúdolhatjuk mi is, a Madách Színház új bemutatóját látva. Itt minden a helyén van (semmi sincs a helyén, de Mary egyetlen mozdulatára a helyére kerül, pikk-pakk): a zene, az ének, a tánc, a koreográfia, az animáció (ezúttal ne gyerekfelügyeletre gondoljanak), a díszlet, a jelmez, a bűvésztrükkök meg a röptetés.

Igencsak frivol ötlet elküldeni a tisztelt olvasót az antik Athénba, a régi Rómába, a Shakespeare kori Londonba vagy a virágzó reneszánsz Firenzébe – limitált bukszával. Márpedig ennek a több kötetes időutazásnak épp ez a receptje. Ezúttal II. Ramszesz korába invitál a történelmi bedekker, úgy háromezer-hatszáz évvel ezelőttre.

Kielégítő a csaknem két hete súlyos kardiológia műtéten átesett Kocsis Zoltán főzeneigazgató állapota - közölte kedden a családdal egyetértésben a Nemzeti Filharmonikusok igazgatósága az MTI-vel.

Ismét a földönkívüliek ellen harcol Tom Cruise, akit az All You Need Is Kill című sci-fi thriller főszerepére kértek fel.

Ezentúl törvényi akadálya lesz annak, hogy a polgármesterek megtartsák iskoláikat. Kire hallgasson a polgármester, a választóira, vagy a kormányára? A fővárosi XIII. kerülettől Sárospatakig sokak dilemmája ez. A XIII. kerület alpolgármesterével beszélgetünk. Holopné Schramek Kornéliát kérdezi Pásztor Magdolna.

Három fiatal alkotó, Antal Balázs, Hatházi László és Fodor Zoltán munkája nyomán nagyméretű sgraffito került egy újbudai társasház tűzfalára a on szombaton.

Az idejét se tudom, mikor jártam utoljára Kőszegen. (Elég legyen annyi, hogy még határsáv-igazolás kellett hozzá, és már Kelenföldön igazoltattak az erre illetékesek.) Felfokozott várakozással érkeztem tehát a kisvárosba, hisz annyi szépet hallottam róla az utóbbi időben. Metsző, hideg szél és zónákra osztott fizetős parkolási övezetek fogadtak. Nocsak, mondottam magamban, és méltán.

Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, professor emeritus az ELTE-n, az MTA rendes tagja. A drámaelmélet és a filozófiai esztétika mellett gazdaságelméleti kérdésekkel is foglalkozott. A nyolcvanadik születésnapját a napokban ünneplő tudós új könyvében – A szerelem lehetetlensége – más témára vált. Azt taglalja, miért nem merünk szeretni. A professzor lapunknak az intim szféra gyarmatosításáról is beszélt, arról, hogy sokan már privát világuk legintimebb történéseit is megosztják az interneten. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

Ha iskola, akkor szinte biztosra vehetjük, hogy modell. Akár könyvben szerepel, akár filmben. Most ez a film az „érintésről” szól, amely tilos ebben a biztonságos, ám steril montreali környezetben. Sem ölelést, sem pofont nem enged meg a kanadai hidegkonyha, ha még oly emberszabásúnak tűnnek is termékei. A személyiség védelme abszolút.