„Egyszerre volt félelmetes, riasztó, felemelő és gyönyörű” – mondja Eörsi László történész, aki a forradalom másnapját elemzi a 168 Órában. Október 24-ről szól Bölcs István írása is, de Vitányi Iván már napjainkról beszél, amikor az orbáni hatalomkoncentrációról azt mondja: „Haladnak tovább gátlástalanul, mindent megtesznek, hogy Magyarország kilépjen a demokráciából, és belépjen egy autokratikus hatalmi rendbe, egy felvilágosulatlan abszolutizmusba.” A hetilap digitális változatát itt lapozhatja végig.

Elhunyt a Magyar Állami Operaház volt táncos-koreográfusa, László Péter. A balettművészt 59 éves korában, kedden érte a halál – közölte a dalszínház.

A Jászai-díjas, érdemes művész színésznő a Madách Színházban kezdte a pályát, majd pár évadra a Nemzeti Színházhoz szerződött. A kilencvenes évek elején szabadúszó lett, aztán a rövid életű, Törőcsik Mari vezette Művész Színház tagja. Következett a Thália Színház, a Kelemen László Színkör, az Új Színház társulata. 2006-ban a debreceni Csokonai Nemzeti Színházhoz szerződött. A tavalyi évadban – miután a debreceni direktor, Vidnyánszky Attila elnyerte a Nemzeti Színház vezetését – sikeresen pályázott a teátrum igazgatói posztjára. A vidéki színházak őszi fesztiválján a legjobb női alakítás díját nyerte a Csokonai Színház Jászai című darabjának címszerepében. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

Előkerült egy exkluzív hangfelvétel, amelyen az utókor először hallhatja Robert Capa hangját. A fotótörténet egyik legjelentősebb, magyar származású haditudósítójával 1947-ben készített interjút a fotóművész születésének századik évfordulója alkalmából a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ és a Libération című francia napilap kedden tette közzé honlapján.

Nagy Dénes Lágy eső című, magyar-belga koprodukcióban készült kisfilmje nyerte a nizzai rövidfilmfesztivál fődíját.

Az elmúlt hetek 168 órás mémterméséből nyújtunk át Önöknek egy csokorra valót.

A 168 Óra online külsős szerzője, Sztancsik Richárd többévnyi munka után végre megjelenteti regényét, amelyben a Budapest Honvédon és magyar labdarúgó-válogatotton keresztül mutatja be a botrányokkal és bundákkal sújtott, sokaknak mégis oly kedves hazai labdarúgást. És itt a „sokakon” nem a politikusokra gondolunk. Félig kívülállóként, félig bennfentesként: nem a klubok háttérmunkáját elemezve, de szurkolói szemmel, mintegy másfél évtizedet felölelve – a kilencvenes évek végétől napjainkig. A könyv címe: Városok, stadionok, kocsmák.

Október 24-én, csütörtök este fél 8-kor a Pepita Ofélia Bárban a fővárosi közönség is megtekintheti Parti Nagy Lajos Magyar mesék című közéleti glosszáinak színházi adaptációját. Az Élet és Irodalomban rendszeresen megjelenő Magyar mesék közül hetet mesél el Kari Györgyi színésznő. A kortárs népi performanszt bőrdudán kíséri Szokolay Dongó Balázs, a huszár szerepében Vati Tamás látható. Az est főszereplőjével Sztankay Ádám beszélgetett.

„A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz” – így hangzott Paul Klee alaptézise, s ez lett a címe a Tate Modern minap megnyílt kiállításának, amely bemutatja a 20. század egyik kreatív óriását, a Bauhaus jeles képviselőjét.

Nem adják ingyen – de legalább van: október 27-től a Bécsi Operaház előadásainak javát élőben közvetítik, s akinek lehetősége van az internetes csatlakozásra – és jegyet váltott a közvetítésre – otthon élvezheti az adást. A premier ráadásul magyar vonatkozású: az első élőben közvetített opera a Rózsalovag, amelynek karmestere Fischer Ádám. Még egy szenzáció fűződik Fischer Ádám nevéhez: 12 CD 45 Mozart szimfóniával, az ő vezényletével, a Dán Nemzeti Kamara Zenekar előadásában.

E-könyv-áruházat indít a ’txtr-rel partnerségben a Magyar Telekom. A címen elérhető e-könyv-áruház a Magyarországon működő elektronikuskönyv-webboltok közül az egyik legszélesebb kínálattal rendelkezik: több mint 700 ezer idegen nyelvű és több mint 3000 magyar nyelvű könyv közül válogathatnak az oldalra látogatók.

A kor haladtával változik az emberek zenei ízlése, hogy összhangban legyen az életükben bekövetkező szociális változásokkal – állapították meg brit kutatók. A Cambridge-i Egyetem kutatói három zenei korszakot azonosítottak be az emberek életében: intenzív, kortárs és kifinomult.