Megszólalt a kormány a nyugdíjemelésről, ilyen emelésre biztosan nem számíthatnak az idősek
Egyre gyakrabban beszélnek a szakértők a differenciált nyugdíjemelésről, most kiderült, mit gondol erről a kormány.
Többször is beszéltek már arról a szakértők, hogy a magyar kormánynak át kellene gondolnia a nyugdíjemelést, és egy differenciált rendszerben kellene gondolkodniuk. Most arról kérdezte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője, hogy tervez-e a kormány emelést, legalább a legalacsonyabb nyugdíjak esetében, írta meg a 24.hu.
Az Orbán-kormány ezért nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést
A lap cikkéből kiderül, hogy az ellenzéki politikus azzal érvelt, hogy jelenleg 500 ezer nyugdíjas él a KSH által megállapított szegénységi küszöb alatt, ezt pedig elfogadhatatlannak tartja. Fónagy János miniszterhelyettes szerint, a kormány nem így látja a helyzetet, és igazságosnak ítélik meg a rendszert, ezért ezt az emelési formát nem támogatják.
Azzal érvelt, hogy a kormány már 2010-ben garanciát vállalt arra, hogy őrzik a nyugdíjak vásárlóerejét, valamint visszahozták a 13. havi nyugdíjat. Fónagy János azt írta: biztosított az inflációkövető nyugdíjemelés, ennek köszönhetően 2010 óta a kétszeresére nőtt az ellátások összege, valamint növekedett a vásárlóereje 25 százalékkal.
„A nyugellátás biztosítási elven megállapított keresetarányos, jövedelempótló ellátás, amelyre saját jogon válhat jogosulttá a biztosított, vagy — elhalálozását követően — a hozzátartozója. A társadalombiztosítási nyugdíj összege attól függ, a biztosított aktív korában meddig, milyen összegű jövedelem utáni járulékfizetéssel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához”
– tette hozzá.
Úgy vélik, hogy az eltérő mértékű nyugdíjemelés sértené a biztosítási elv érvényesülését. A nyugellátás nem szociális alapon megállapított ellátást, emiatt az értékmegőrzése sem függhet az ellátásban részesülő rászorultságától, szociális helyzetétől. Fónagy János szerint éppen akkor igazságos a rendszer, ha az emelések után a megállapításkori nyugdíjarányok megmaradnak. A differenciált emelés azt is jelenthetné, hogy az aki egy életen át aktív járulékfizető volt, kevesebb ellátást kapna, mint azok a személyek akik nem, vagy csak keveset dolgoztak.
2025-ben is emelkedtek a nyugdíjak
Korábban a 168.hu is megírta, hogy idén januárban is emelkedtek a nyugdíjak, 3,2 százalékkal, vagyis a korábban tervezett infláció mértékével. Ez azt jelenti, hogy minden ellátásban részesülőnek ugyanolyan százalékban emelkedett az ellátása, tehát a minimumnyugdíj és az 1 millió forint feletti is.
Farkas András korábban arról írt, hogy 2025-ben egyre több embert fenyeget a relatív elszegényedés, és az abszolút elszegényedés is nagy kockázatot jelent a nyugellátásban részesülők számára. Fónagy János kiemelte, hogy alacsony összegű nyugellátásban részesülők — kérelemre, indokolt esetben — méltányossági nyugdíjemelést, illetve egyszeri segélyt kaphatnak.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Shutterstock)