Csaknem félmillió magyar nyugdíjas van veszélyben – lépni kellene
Szomorú számok láttak napvilágot: több százezer magyar nyugdíjas van veszélyben: a számuk pedig egyre csak nő.
Magyarországon 1,872 millió embert, a lakosság 19,7 százalékát fenyegeti az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés veszélye friss adatok szerint. Az Európai Unión belül 94,638 millió lakost érint ez a probléma, arányuk némileg csökkent, 21,4 százalékra. A 18 év alatti magyar fiatalok 24,4 százaléka, a nyugdíjasok 21,3 százaléka érintett, arányuk 2022-ről 2023-ra emelkedést mutat – írja a Pénzcentrum.
Az EU-ban magasabb volt az arány tavaly a magyarországinál: 21,4 százalék, ez 0,2 százalékponttal kevesebb, mint 2022-ben, a 2019-es állapotokhoz képest viszont még mindig valamivel magasabb. Magyarország nincs is a legrosszabb arányt felmutató országok között: a románoknál, bolgároknál, szerbeknél sokkal rosszabb a helyzet, de előttünk vannak például a spanyolok, görögök, németek, franciák és horvátok is. Az arány a cseheknél és szlovéneknél a legjobb, a 15 százalékot sem éri el.
A friss, 2023-as adatok szerint Magyarországon az idősödő, 65 év feletti korosztályban 402 ezer lakost érint az elszegényedés veszélye – így a 2022-es adatokhoz képest a teljes lakosságban ez 7 százalékos, az idősek körében 17,9 százalékos emelkedést jelent.
Az összes korcsoportot megvizsgálva látható, hogy 2023-ban Magyarországon a 6 éven aluli korosztályban volt a legmagasabb az aránya az elszegényedés kockázatának kitetteknek, a kisgyermekek negyedét fenyegeti ez a probléma. Arányuk magasabb is, mint az EU-átlag, mely a 6-11 évesek és a 65 év felettiek korosztályára jellemző:
2022-ben egyedül a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló 55-64 éves korosztályban volt Magyarországon rosszabb arány, mint az Unióban. 2023-ra viszont Magyarországon sok korosztályban emelkedés történt, különösen a szépkorúak és a kisgyermekek körében. Csökkenés csak a nyugdíj előtt álló korosztályban látható – írja a lap.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. augusztus 22., 13:46
A statisztikák egyre rosszabbak, a nyugdíjasok kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Gazdaság
2024. augusztus 13., 12:17
Magyarországon a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését – erre hívja fel a figyelmet a Nyugdíjguru.
Mi lesz veled, nyugdíjreform?
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RRF előirányozza nyugdíjreformot – emlékeztetett hírlevelében a NyugdíjGuru, amit a Pénzcentrum. A kormány 3 szakaszt fogalmazott meg korábban a nyugdíjreform végrehajtására, ebből kettőnek le kellett volna zárulnia. A következő határidő 2025. március 31-e: ekkor lépne hatályba a nyugdíjrendszert módosító jogszabály. Azonban még nem tudni, pontosan milyen reformot is tervez a kormány.
Az RRF nyugdíjreformot vár a magyar kormánytól, ez azonban nehézkesen halad. A kormányzat az általa megfogalmazott terv szerint a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára irányuló intézkedéseket három szakaszban kívánja megvalósítani – írta a NyugdíjGuru. Az első szakaszban független nemzetközi szakértői jelentés készült a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről. Ezt a szakértői jelentést nyilvánosan közzé kell tenni. A jelentés elkészítésének határideje tavaly év vége volt. Az RRF a közzétételre ugyan nem szab határidőt, csak a jelentés elkészítésére, bár ennek tényéről sincs semmilyen hivatalos tájékoztatás, pedig fél év eltelt az elkészítésre adott határidő letelte óta - áll a hírlevélben. A jelentés elkészítésével a kormány elviekben az OECD-t bízta meg.
A második szakaszban el kell készíteni a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslatot, amelyet társadalmi vitának kell megelőznie. A nemzetközi jelentésben javasolt reformlehetőségek konzultációjának a kormányzat saját vállalása szerint 2024. június 30-áig kellett volna megtörténnie. Ez határidő vasárnap letelt, társadalmi egyeztetésre viszont semmilyen formában nem került sor - hívja fel a figyelmet Farkas András, nyugdíjszakértő.
Az utolsó lépés a kormányzati terv szerint a nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba léptetése lenne legkésőbb 2025. március 31-én - de ahogyan nem került sor az első két lépésre, úgy erős aggályaink lehetnek a harmadik lépés tekintetében is – írta a szakértő.
Nyugdíj: komoly gondok vannak a nyugdíjpénzek körül, lépni fog az MNB
A fiatalok számára nem vonzó az önkéntes Magánnyugdíjpénztári tagság, ezért régi új ötlettel állt elő az MNB.
Aggódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az önkéntes nyugdíjpénztárak miatt. A fiatalok beléptetése, a hosszútávú működőképesség fenntartása érdekében szerintük reformra van szükség – írja az énpénzem.hu.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma 15 éve folyamatosan csökken. 2023 végén 1,1 millió tag rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással, 0,3 millió fővel kevesebb, mint a csúcspontot jelentő 2008-ban – állapította meg kockázati jelentésében (a teljes elemzést itt nézheti meg) az MNB. A tagság átlagéletkora növekszik, az egy főre jutó nyugdíjcélú megtakarítások alacsony szintje pedig – részben a nem fizető, passzív tagok magas arányából adódóan – csak csekély mértékű jövedelemkiegészítést jelent az állami nyugdíjon felül.
A folyamatok fő oka a jegybank szerint, hogy a kiegészítő nyugdíjcélú termékekkel nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak korösszetételét vizsgálva látható, hogy 2002-ben a 45 évesnél fiatalabb generációk körében az önkéntes nyugdíjpénztári tagság határozottan népszerűbb volt, mint 2022-ben: míg a korábbi évben 677 ezren, az utóbbiban már csak 412 ezren voltak tagok ebből a korosztályból. A fiatalok számára a pénztártagság napjainkban nem elég vonzó alternatíva, belépésük elmaradása pedig hozzájárul ahhoz, hogy a tagság a társadalomnál jelentősebb mértékben öregszik el. A tőkepiac finanszírozásában is fontos szerepet betöltő nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása érdekében reformra van szükség – nyomatékosította a jegybank.
MNB: jöhetnek a jóléti alapok
Ötletével már öt évvel ezelőtt előállt az MNB. Mint akkoriban felvázolták: mindenféle megtakarítás, így a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzek is úgynevezett jóléti alapokba kerülhetnének, hogy hatékonyabbá tegyék az időskorra történő megtakarítást és az egészségpénzek felhasználását is. Az elképzelések szerint minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana.
Sokaknak jutott az egészről eszébe a magánnyugdíjpénztári rendszer (a fiatalok automatikus beléptetése és bérből levont rész is erre hajazhat), amit a Fidesz hatalomra kerülése után bedarált. Nagy kérdés, hogy pontosan miként alakítanák ki a rendszert, ki kezelné a pénzt.
A portál értékelése szerint az új szisztémában a megtakarítások ezúttal semmiképpen sem veszhetnek el, ugyanakkor megfelelő verseny híján, és a vagyonkezelésbe esetleg beleszóló állami érdek miatt sokkal inkább kérdéses a hozam volumene.
Így lehet a legmagasabb a nyugdíj
A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz a nyugdíjrögzítés segíthet elérni a lehető legmagasabb nyugdíj elérésében – írja az ado.hu. Ez a lehetőség azoknak lehet leginkább fontos, akik elhalasztották a nyugdíjazásuk időpontját. Ennek több oka is lehet, példál ha valaki továbbra is változatlan feltételekkel, teljes munkaidőben szeretne dolgozni a nyugdíjkorhatár elérése után. Ami a későbbi nyugdíj összege szempontjából is kedvező, mivel így a korhatár betöltésekor már meglévő szolgálati idő tovább növekszik, akár több évvel is.
Szolgálati idő ugyanis az életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg. Nyugdíjasként végzett munka esetén viszont már nem szerezhető további szolgálati idő, mert ekkor már nem történik a kereset után társadalombiztosítási járulékfizetés. Szintén fontos szempont lehet a korhatár betöltését követő későbbi időponttól igényelt nyugellátásnál a további munkával elért kereset összegének nagyságrendje, mivel a nyugdíj összege a szolgálati idő hossza mellett a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől is függ.
A nyugdíj rögzítése emelt összeggel járhat
Előfordulhat, hogy más a nyugdíj összege a korhatár betöltése időpontjában, mint egy későbbi időpontban. A nyugdíjigény viszont visszamenőleg legfeljebb csak hat hónapra érvényesíthető. Így ha a korábbi időponttól igényelt nyugdíj összege magasabb lenne bármilyen oknál fogva (például részmunkaidőre való áttérés miatt) a korhatár utáni nyugdíj összegénél, már nem kerülhet a magasabb összegű nyugdíj folyósításra.
Ezt a helyzetet oldja meg a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz rögzítése. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 82.§ (1) bekezdése tartalmazza azt a lehetőséget, amely szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, tehát már jogosult az öregségi teljes nyugdíjra, kérheti öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését.
További részleteket itt olvashat.
(Kiemelt kép: Frank Hammerschmidt / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
