A harmincezres Budaörs kakukktojásnak számít a Budapestet övező kormánypárti kisvárosok gyűrűjében. A hetedik ciklusát kezdő polgármester rosszakarói szerint „liberális lerakat”, irigyei legyintenek: szerencsés adottságai folytán a város a „globális nagytőke” bázisa. Tény, sikertelen volt a kormányzati kampány, miszerint „csak azok járhatnak jól”, akik a nemzeti együttműködés szellemében szavaznak.

Az amerikai bürokraták, titokszolgák és közalkalmazottak által gerjesztett korrupciós hecckampány elleni harchoz kívánok néhány ötletet adni kormányunknak.

Orbán Viktor visszakozása az internet adó ügyében meglehetősen szokatlan egy olyan vezető részéről, akit általában a kíméletlen erődemonstráció jellemez – írja a londoni Guardian. Amikor kijelentette, hogy ők nem kommunisták, az arról árulkodott, hogy célba talál a mind gyakoribb összehasonlítás a Fidesz és az MSZMP között – írja a BBC.

A New York Times szerint Orbán a nyilvános felháborodás hatására – legalábbis egyelőre – ejtette az internetadó tervét. A tiltakozó megmozdulások szervezői, akik szerint az adó célja az egyik utolsó szabad információforrás elfojtása volt, győzelmi ünnepekre hívtak fel országszerte – véli az eslimert amerikai lap.

A korrupciós vádakat visszautasítják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői közleményükben, de azt nem cáfolták, hogy valóban kitiltották-e őket az Egyesült Államokból. Mindez csaknem két héttel azután történt, hogy a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató tulajdonában lévő Napi Gazdaság megírta, az USA arra készül, hogy kitiltsa több magyar hatóság vezetőjét.

„Már most vannak következményei a magyar–amerikai konfliktusnak, hiszen az ügy híre bejárta a világsajtót. Így közvetve nemcsak a két érintett ország gazdasági kapcsolataira van hatása, hanem befolyásolhat más befektetőket is. Az, hogy milyen mértékben, a következő hónapokban, években derül majd ki” – nyilatkozta a 168 Órának Pogátsa Zoltán közgazdász.

Fellegi Tamás, az Orbán-kormány egykori fejlesztési minisztere – ma amerikai lobbistája – „mélypontot” érzékel az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolataiban. Ha ma egy közepesen tájékozott magyar értelmiségit megkérdeznénk, mikor volt már mélypont ebben a viszonyban, szinte habozás nélkül azt válaszolná, hogy a kommunizmus legsötétebb éveiben, tehát a Rákosi-korszakban. Itt azonban létezik egy diplomáciai paradoxon. Tudniillik azokban az években az amerikaiak mindig küldtek nagykövetet Budapestre – dacára az őket súlyosan érintő gazdasági-politikai koncepciós pereknek (MAORT, Standard) –, ezzel szemben az ’56-os forradalom leverése után teljes tíz éven át betöltetlenül hagyták ezt a posztot. Se Eisenhower, se Kennedy, se Johnson nem látta szükségesnek a legmagasabb szintű képviseletet. Holott Kádár és kormányai nem keresték a konfliktust Amerikával.

Győzelemnek nevezték a tervezett internetadó elleni tüntetések szervezői pénteken Budapesten, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezte az új adótípusról szóló javaslat visszavonását. A tüntetők ismét a József nádor téren gyűltek össze.

Korrupció gyanúja miatt nem engedélyezik az amerikai hatóságok hat, kormányhoz köthető vállalkozó és tisztségviselő beutazását az Egyesült Államokba. Nemcsak a gazdasági bűncselekmények, a magyar demokrácia rossz állapota áll az ügy hátterében, hanem az átláthatatlan orosz–magyar közeledés is. Lehet-e folytatása a szokatlan amerikai lépésnek? Gazdasági és politikai szereplőkkel beszéltünk, elértük az ügy állítólagos kárvallottját, a Bunge Zrt.-t és annak vezetőjét, Andrzej Różyckit is.

Összebeszélünk címmel rendezik meg az I. Ifjúságügyi Kongresszust az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán október 30–31-én.

„A Bunge étolajgyártó cég vezetőit két, magas rangú, kormányzathoz köthető tisztviselő kereste meg korrupciós szándékkal” – állítja a 168 Órának Horváth András, a NAV volt szakkoordinátora. Ő az, aki tavaly karácsony előtt feljelentette az adóhivatalt ezermilliárdos áfacsalás eltussolásának gyanújával.

A távközlési adó kiterjesztése ebben a formában nem vezethető be, így módosítani kell a parlament előtt fekvő adótörvény-javaslatot – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.

Letette a hivatali esküt Haszilló Ferenc, aki egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint liberális politikusok kivégzéséről beszélt, és rasszista, antiszemita kijelentéseket tett. A botrány kirobbanása után a Fidesz kizárta a politikust, aki így független városvezető lesz Kecelen.

Korrupció gyanúja miatt nem engedélyezik az amerikai hatóságok hat, kormányhoz köthető vállalkozó és tisztségviselő beutazását az Egyesült Államokba. Nemcsak a gazdasági bűncselekmények, a magyar demokrácia rossz állapota áll az ügy hátterében, hanem az átláthatatlan orosz–magyar közeledés is. Lehet-e folytatása a szokatlan amerikai lépésnek? Gazdasági és politikai szereplőkkel beszéltünk, elértük az ügy állítólagos kárvallottját, a Bunge Zrt.-t és annak vezetőjét, Andrzej Różyckit is.

Azt mondja derék emminiszterünk, hogy a nemzet demográfiai hanyatlásán leginkább avval lehet fölülkerekedni, ha házasodásra ösztönözzük a fiatalokat, hiszen statisztikailag igazoltan sokkal több gyerek születik házasságban, mint élettársi kapcsolatban.

Budapesti ősz: a demokrácia kiüresítése Európa szélén címmel közöl a brit Guardian hosszú elemzést Magyarországról, mindjárt az elején kiemelve, hogy Orbán Viktor a szabályok átírására használja fel hatalmas többségét, csak éppen nem az ország érdekében.