Guardian: Orbán nulla összegű játszmája az ország ellen
Budapesti ősz: a demokrácia kiüresítése Európa szélén címmel közöl a brit Guardian hosszú elemzést Magyarországról, mindjárt az elején kiemelve, hogy Orbán Viktor a szabályok átírására használja fel hatalmas többségét, csak éppen nem az ország érdekében.
Az állapotok bemutatását a riport a kishantosi biogazdaság bosszúból végrehajtott felszámolásával kezdi. A földet a hatalom oligarcháknak és üzletembereknek adta át, akik azután növényvédő szerrel szórták be a területet. A tönkretett agrárvállalkozás vezetője azt mondja: hatalmas a nyomás rajtuk a kormány részéről, félelemben élnek.
A budapesti középosztály számára Orbán legújabb botránya az internetadó. A keddi tüntetés 2010 óta a legnagyobb kihívás a politikus számára. Szél Bernadett szerint a kishantosi és a budapesti példa mutatja a miniszterelnök és a Fidesz végtelen cinizmusát. Kishantos illusztrálja, hogy a párt az állam.
Orbán az idei mesterhármas után a jelek szerint az ország átalakítására kívánja felhasználni a 2018-ig terjedő időt. Az ellenzék részéről csak a Jobbik jelent szervezett erőt, ami arra utal, hogy az utcai tiltakozások nem igazán fenyegetőek a kormányfő számára. Egy nyugati diplomata úgy véli: Orbán megoszt és uralkodik. Nagyon ügyes, van politikai víziója. A kulcsszó az ellenőrzés.
Szelényi Zsuzsa úgy jellemzi a politikust, hogy az nyughatatlan és harcias, akiben van hajlam a megalomániára. Mindig is romboló személyiség volt.
Az egyik megsemmisítendő célpont – úgy tűnik – a nyugati demokratikus modell. Sok budapesti bírálója szemében ez azt jelenti, hogy kiüresíti a demokráciát, megtartja a pluralizmus látszatát, de minden fontos hatalmi eszközt ő ellenőriz.
Tordai Csaba alkotmányjogász úgy jellemzi az igazságszolgáltatás helyzetét, hogy a bírák nagy többsége nem egyszerűen lojális politikailag, hanem nagyon erősen kötődik a Fideszhez. Orbán a közmédiát a kormány szócsövévé változtatta. Az adóellenőröket és a reklámadót a kritikus média megfélemlítésére, anyagi tönkretételére és meggyengítésére vetette be. Lecsapott a civilszervezetekre is, amelyekről egy magas rangú kormány-tisztségviselő úgy nyilatkozott, hogy munkatársai nappal civilek, éjjel politikai aktivisták. Továbbá újra államosítani akarja a bankokat. A külföldiek által bérelt földeket visszaadatja a magyar tulajdonosoknak.
Kovács Zoltán szóvivő úgy magyarázza, hogy a miniszterelnök liberálisnak tart mindent, ami 2010 előtt volt. Radikális elképzeléseivel Orbán összeütközésbe került az EU-val, Moszkva-barát irányvonala pedig kiváltotta az eddigi legélesebb bírálatot Washington részéről egy uniós tagállam ellen. A magyar kormány, amely hajlamos a paranoiára és rendszeresen felvet elméleteket az állítólagos magyarellenes külföldi összeesküvésekről, burkoltan azt állította, hogy az Egyesült Államokat megvesztegették.
Egy hivatalos valaki szó szerint azt mondta: „Tudjuk, mennyibe kerül, hogy Magyarország nevét együtt említsék Egyiptoméval. Tudjuk, ki finanszírozza. Többnyire nem könnyű az amerikaiakkal.”
A lap az Ökotárs elleni vizsgálat eredménye kapcsán idézi az Indexet, miszerint ilyen egy kirakatper a történelemkönyvben. Norvégia tombol, Brüsszel fellépését követeli. Az új politikai rendszer megteremtésének vágyától vezérelve Orbán a jelek szerint nulla összegű játszmának tekinti a politikát, ahol a győztes mindent visz a jó és a gonosz harcában. Erdoğanhoz hasonlóan úgy hiszi, hogy a demokrácia a szavazófülkékben ér véget.
A civil társadalom elleni támadásról készült részletes elemzésében a Soros Alapítvány brüsszeli EU-igazgatónője arra a következtetésre jutott, hogy Orbán visszacsinálja a rendszerváltás óta elért demokratikus vívmányokat. Az ország gyorsan elveszti a jogállam, a demokrácia meghatározó jellemzőit. Ám a politikus nem mindenható, amint azt az internetadó elleni tüntetések mutatják. Már nem élvezi a szavazók többségének támogatását. Szelényi Zsuzsa úgy világítja meg a helyzetet, hogy Magyarország még nem illiberális demokrácia, de veszélyben van.
