Tóth Ákos: Botka bukása
Botka László elbukott, mert elbuktatták a Nemzeti Együttműködés Rendszerének legsötétebb figurái – a sajátjai. Azok, akik eleve a bukására szerveződtek, mint ahogy mindig is arra szerveződtek, ha épp valaki ki akart emelkedni a mocsarukból, fölborítva kényelmes kis életüket, amelyben jól szabott öltönyükben parádézhattak és sasszézgathattak hol erre, hol arra, mikor hogy szolgálta a NER kedves egészsége. Ők azok, akik szavakban mindig küzdenek, szavakban mindig lojálisak, együttműködők és negédesek, akik mindig kiállnak valami mellett, aztán másnap már ellene, akik valahogy mindig ott vannak, valahogy mindig előkerülnek, valahogy mindig fölbukkannak, akik hol ennek, hol annak tesznek hűségesküt, ők az MSZP „horváthcsabái”, a csillagszemű juhászok, akik aztán a legelső pillanatban gondolkodás nélkül hátba támadnak mindenkit, akinek korábban esküt tettek.
Fotó: Sopronyi Gyula
Ők azok, akik egy homályos múltú embernek, egy eleven biztonságpolitikai szakértőnek (!), Tarjányi Péternek adnak az MSZP nevében megbízást arra, hogy keressenek civil miniszterelnök-jelöltet, ők azok, akik rábólintanak egy senki által nem ismert jogászra, Lattmann Tamásra, aki jé, de jó kis kormányfőjelölt lenne, hiszen jó svádájú és még menő borostája is van, ők azok, akik pénzt gründolnak, hogy abból egy magát függetlennek álcázó hírportállal megtámogassák a maguk kis civil jelöltjét, ők azok, akik nagyon megdöbbennek, amikor az MSZP legalkalmasabbnak látszó politikusa szembemegy az elképzeléseikkel, és mégiscsak elindul, ők azok, akik csak néznek, amikor kiderül, hogy Botka László egy baloldali programmal akar indulni, egy olyan programmal, amely egyáltalán nem vállalhatatlan, ők azok, akik elhúzott szájjal lesik, hogy ennek a programnak a hatására a párt és a jelölt népszerűsége elmozdul a holtpontról, és ők azok, aki kihasználva Botka László valóban komoly stratégiai hibáit, s azt, hogy nem mindig volt meggyőző, névtelen forrásként föltűnnek a Magyar Időknél, a Magyar Nemzetnél és Tarjányi Péter hírportáljánál azzal, hogy az MSZP nem egységes, meggyöngült, Botka nem hozza a számokat, s miután a médiagépezet mozgásba lendült, ők azok, akik az ennek nyomán visszazuhanó számokra mutogatnak azzal, hogy lám, kipukkadt a lufi, most már előállhatunk, és elő is állnak azzal, hogy az ő eredeti jelöltjük egy senki által nem ismert ügyvéd volt, de Botka László megpuccsolta őket, még mozgalmat is alapítanak azzal a kimondott céllal, hogy megbuktassák őt.
A csapda bezárult. Az egyetlen olyan ember, akinek valódi víziója volt arról, hogyan lehet megküzdeni Orbán Viktorral, elbukott. Az MSZP nem tudta megvédeni őt a sajátjaitól és a médiatérben a 888 színvonalán hadakozó DK-s hírportáloktól, ő maga pedig nem tudta fölmérni sem saját pártja, sem az ellenzék és a NER valódi viszonyrendszerét. Az MSZP most a széthullás küszöbére került. Sokan megdolgoztak ezért, talán most megkapják érte a jutalmukat. Gyurcsány Ferenc, aki annak idején kettészakította az MSZP-t, hátra dőlhet; nem öt, hanem tíz képviselője lesz majd a Parlamentben, kétség kívül nagy siker. A Jobbik nekiindulhat a baloldaliak megszerzésének, a létükért küzdő kispártok pedig elvegetálhatnak talán, de sok jóra ne számítsanak: 2018 tétje ugyanis az, hogy lesz-e 2022. Valódi ellenzék nélkül pedig a NER készülhet a kétharmadra vagy a háromnegyedre, amit egészen addig élvezhet, amíg rá nem dől mindaz, amit fölépített. Ez elkerülhetetlen lesz. A kérdés immáron csak az, ki tud kikászálódni a romok alól.
