A Zuschlag-meghajtású modell

Szép dolog ám, hogy egyesekbe ekkora empatikus segíthetnék szorult, s nem hagyják magára a nagy slamasztikában a Janit. És még szebb, amikor ez a szolidaritás a korszellem iránti affinitással párosul, így a gyakorlati segítség a modern telekommunikáció szimbólumában, egy mobiltelefonban ölt testet. Az nem lehet, hogy most, amikor mindenki nyakig van gabalyodva a „network-társadalomba” a Jani legfeljebb a smasszerokkal válthasson szót.

Úgyhogy valakik nyilván merő együttérzésből csempésztek be mobilt a börtönbe az egykori szoci parlamenti képviselőnek. Bár az is igaz, hogy telefon segítségével mégis könnyebb tovább „zsarolni a pártvezetést”, mint csak úgy torokszakadva kikiabálni a rácsokon túlra, hogy Feri, hát ötven milkóról volt szó.

Kétes dicsőség ez, de meg kell említenem, hogy én már az idők kezdetén felfigyeltem az ifjú tálentumára. Hol volt még akkor a Terror Háza előtti performance-a, vagy a közpénzek nagybani leszívása, amiről végül is ez a figura a publikum számára elhíresült. Ó, amikor még csak kezdte magát igen ambiciózusan befúrni a közéletbe, már sejteni lehetett, hogy személyében az új idők trendalakító politikusát köszönthetjük. A Louis Althusser posztmarxizmusát Anthony Giddens politikaelméleti újbaloldaliságával ötvöző ideológiai innovátort. Ő elvi következetességgel áll ki az egyenlőség és a szolidaritás fundamentumain nyugvó értékrendért, és egy morális kőszikla szilárdságával és egyúttal ifjonti hévvel igyekszik új erkölcsi talapzatra helyezni a politikát. Ja, pontosan.

Hogy a mi ifjú hősünket miféle motiváció vitte is a politikába, arról később ország-világ tudomást szerezhetett, éppen a Terror Háza Múzeum előtt mondottakból. Igaz, a brutálisan otromba viccelődés miatt homályba veszett az akkori diskurzus felettébb tanulságos további része. Az, hogy az ifjú szoci arról érdeklődött nemrégiben államtitkárrá kinevezett szintén ifjú kollégájától, hogy vajh’ szolgálati autóval és sofőrrel jött-e már. Azt hiszem, ez a kérdés a maga szemléletes tömörségében mindent elárul arról, hogy az ifjú titán miért is választotta „hivatásául” a politikát, miféle vágyak hajtják, milyen célok lebegnek az ő szemhatárán?

Persze korábban is sündörögtek már egydimenziós szerencselovagok a politika körül, elég csak a koncból ma is nyesegetni tudó Xénia Andort említeni. De Zuschlag és a vele együtt érkező raj – az összes pártban – az arcátlansági együttható nagyságát tekintve új jelenség. Ők a politikát szimplán olyan biznisznek tekintik, amiből befektetés nélkül is nagyot lehet markolni. S ebből a szempontból az alapítványi pénzek nagy zsonglőre bazalt következetes, hiszen a lehallgatott telefonbeszélgetés tanúsága szerint a Ferivel is azt próbálta megértetni, hogy ez egy „pénzből és erőből működtetett rendszer”.

Hát ennél őszintébb „hitvallásra” aligha számíthattunk. Neki és a hasonszőrűeknek a politika ennyire egyszerű képlet. És hangsúlyoznám ismét: Zuschlag csak ennek az új típusnak a megtestesítője. Ma már csőstől özönlenek a hozzá hasonlók minden pártba. Tíz év és az ő kezükben lesz a hatalom.
Mellesleg ennek a lehallgatott telefonbeszélgetésnek van egy nagyon érdekes része. Ha MSZP-s marketinges lennék és csak kicsit is tehetséges – bár minek, hiszen nyilván ők is a Zuschlag-modellt követik –, szóval akkor én ezt a részletet hírelném mindenfelé. Azt, amikor a pártvezetést zsaroló figura azt mondja, hogy a Ferivel nem tud zöld ágra vergődni, mert annak küldetéstudata van, és azt hiszi, hogy rajta kívül mindenki „korrupt disznó”.

Kell-e annál jobb reklám, minthogy egy nagyüzemi csalásért és korrupcióért perbe fogott simlis panaszkodjon amiatt, hogy ez a bizonyos Feri nem szívelheti a korrupciót. Amit Zuschlag – a maga szemszögéből logikusan – betegségnek tekint. Naná, hiszen ő meg a kollégái – minden pártban – arra vannak szocializálva, hogy ipari porszívóval szippantsák ki a közpénzt a rendszerből.

Ha nem lennénk politikai ügyekben ennyire megátalkodottan kétkedőek már-már glóriát követelnénk a Feri feje fölé ekkora erkölcsi megdicsőülés láttán.

Csak éppen ez a finnyás Feri sem tudta megakadályozni azt, hogy a pártja olyan képződménnyé váljék, amelyik nem csak megengedi a Zuschlag-félék burjánzását, de egyenesen preferálja is ezt a típust. Merthogy az összes párt nyilván pontosan úgy épül fel, és úgy működik nagyban, mint a Zuschlag-művek kicsiben.

Szép jövő előtt állunk.