Kenyértörés lesz Minszkben?

Becslések szerint újra meghaladta a százezret a tüntetés résztvevőinek száma a belarusz (fehérorosz) fővárosban múlt vasárnap – azon a napon, amikor lejárt az ellenzék vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja korábbi ellenzéki elnökjelölt által Aljakszandr Lukasenka államfőnek adott ultimátum. Rövidesen megmutatkozhat, hogy ha Lukasenka továbbra sem hajlandó lemondani, az elnyomó rezsim ellenfelei valóban meg tudják-e bénítani a kilátásba helyezett általános sztrájkkal az ország életét.

2020. október 26., 05:34

Szerző:

A biztonsági erők a meghirdetett tüntetés előtt szinte lehetetlenné tették a bejutást Minszk központjába. Lezárták a belvárosi metróállomásokat is, hogy akadályozzák a tiltakozók gyülekezését és mozgását. Az ellenzéki demonstráció során erőszakos cselekményekre is sor került, többen megsérültek. A sötétedés beálltával a hatóságok egyebek közt villanógránátokat vetettek be tömegoszlatásra. A Vjaszna (Tavasz) elnevezésű jogvédő szervezet tájékoztatása szerint összesen 290 embert vettek őrizetbe a fővárosban, valamint más településeken – a tiltakozás ugyanis nem korlátozódott Minszkre. Lida városában könnygázzal oszlatták a tömeget. A legtöbb őrizetbe vétel Minszken kívül a lengyel–litván–fehérorosz hármashatár közelében fekvő Hrodna (Grodno) városában történt.

A litvániai száműzetésben tartózkodó Cihanouszkaja korábban ultimátumot adott Lukasenkának, országos sztrájkkal fenyegetve meg az elnököt, amennyiben október 25-ig nem jelenti be lemondását, nem vet véget a tüntetőkkel szembeni rendőrségi erőszaknak, és nem bocsátja szabadon a rendszer politikai foglyait. Néhány ellenzéki aktivistát ugyan szabadlábra helyeztek, de Lukasenka előre jelezte, hogy figyelmen kívül fogja hagyni az ultimátumot, és – egyelőre legalábbis - elemzők sem számítanak további engedményekre a hatalom részéről. Lukasenka annak ellenére nem hajlandó lemondani, hogy az augusztus 9-én tartott elnökválasztás óta hétről hétre hatalmas tömegek követelik a távozását. A hivatalosan kihirdetett eredmények szerint a voksok 80 százalékával választották hatodszor is elnökké, az ellenzék szerint azonban csalás történt.

A fehérorosz diktátor akkor is hajthatatlannak mutatkozott, amikor telefonon felhívta őt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, hogy felszólítsa: azonnal engedjék szabadon Vitali Skljarov politikai tanácsadót, aki amerikai állampolgár. A miniszter azt is értésre adta, hogy Washington támogatja a belarusz nép demokratikus törekvéseit. Skljarovot az ellenzék tájékoztatása szerint előbb őrizetbe vették, majd házi őrizetbe helyezték a fehérorosz hatóságok. A minszki állami média szerint Lukasenka azt mondta Pompeónak, hogy Belarusz és Oroszország „közösen fog válaszolni a külső fenyegetésekre”.

Cihanouszkaja az ultimátum lejártának közeledtével felszólított mindenkit, hogy hétfőtől vegyen részt az országos sztrájkban, és maradjon otthon. „Az út nem lesz egyszerű”, a Lukasenka elleni harchoz erőre és kitartásra van szükség – hangsúlyozta.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt úgy ítéli meg, hogy az augusztusi elnökválasztás lebonyolítása nem volt sem szabad, sem tisztességes. (Maga Cihanouszkaja például úgy lett ellenzéki elnökjelölt, hogy a férjét, aki indult volna a választáson, börtönbe vetették.) Lukasenka azonban mindeddig figyelmen kívül hagyta a nyugati bírálatokat és figyelmeztetéseket, mert támaszkodhat Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánosan hangoztatott támogatására. / K. J.