Kiderült: ekkorra reccsenhet meg a nyugdíjrendszer
Megvan, mikorra dőlhet be a nyugdíjrendszer, és kik lesznek az igazi vesztesek.
2040-re megreccsenhet a nyugdíjrendszer finanszírozása, miután az erre fordítandó kiadások több száz milliárd forinttal nőhetnek. A szakma reformokat sürget. A kormány nyugdíjreformot vállalt az uniós forrásokért, de az átfogó jelentés a mai napig nem készült el – derül ki az ATV Híradójából. Már korábban írtunk róla, hogy folyamatosan öregedik a társadalom. Ha a 65 évesnél idősebb emberek arányát nézzük a teljes népességhez viszonyítva, azt találjuk, hogy jelenleg minden ötödik ember (pontosan 20,8 százalék) ebben az életkorban van. Az előrejelzések szerint ez az arány 2030-ra 25 százalék, 2050-re pedig már 30 százalék lehet.
A várható élettartam nő, miközben egyre kevesebb gyerek születik. A népesség elöregedése egyre nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszerre. A szakértők reformot sürgetnek. A Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása ugyanis már 2040 körül megreccsentheti a finanszírozást. "Körülbelül 200 ezerrel több nyugdíjasunk lesz 2037-től, miközben a járulékfizetői oldalon meg jelentős csökkenés várható" – fogalmazott az ATV-nek Farkas András.
Át kell alakítani a nyugdíjrendszert
A nyugdíjszakértő különféle reform javaslatokat vetett fel. Ilyen például a járulékplafon bevezetése, a nők kedvezményes nyugdíjfeltételeinek szigorítása, a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése, vagy éppen az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése. Ha semmi nem történik, annak leginkább az 1973 után születettek ihatják meg a levét.
„Az eddigi 7-8-9 százaklék körül volt GDP-arányosan a nyugdíjkassza Magyarországon, ez föl fog menni 10-11-12 százalékra a jövőben, és ezt az óriási, több száz milliárd forintos tételt minden évben pluszban elő kell majd állítani úgy, hogy erre a járulékbevételek nem lesznek elegendőek" – részletezte Farkas András.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. szeptember 2., 08:04
Interjút adott a Népszavának Simonovits András közgazdász, aki példaként Szlovákia és Lengyelország nyugdíjrendszerét hozta fel, de a Nők40-et igazságtalannak tartja.
Gazdaság
2024. május 24., 11:47
Áprilisban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint ez a nyugdíjas munkavállalóknak is köszönhető.
Gazdaság
2024. május 22., 07:56
Családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona.
A Nyugdíjas Parlament elnöke viszont úgy látja: a nyugdíjrendszer fenntartható
Karácsony Mihály szerint a csökkenő lakosságszámból nem következik a csökkenő elosztható javak nagysága, hiszen a GDP is nő. Azt gondoljuk, hogy az elkövetkezendő években a termelékenység növekedése, a versenyképesség növekedése jelentősen kompenzálhatja azt a negatív tendenciát, amely a népszaporulatban jelentkezik" – fogalmazott Karácsony Mihály. A Nyugdíjas Parlament elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy szerinte csökkenteni kell a nyugdíjas férfiak és nők közötti különbségeket a havi juttatások terén, meg kell szüntetni a területi különbségeket, és változtatni kell az indexálás módszerén is.
Korábban a kormány már vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre 2025 március végéig. Ez a feltétele, hogy lehívhassák az uniós források egy részét. Az ezt megelőző átfogó jelentésről azonban továbbra sincsenek információk. A Momentum parlamenti képviselője nemrég a Pénzügyminisztériumhoz fordult, de érdemi választ nem kapott. Tompos Márton szerint generációja már lemondott a nyugdíjról, egy reformmal részben őket kellene megnyugtatni. „Persze, persze dolgozgatunk, de igazából tök mindegy, minek tervezzünk előre? Úgyse lesz nyugdíjunk. Ez egy borzasztó érzés, a stabilitásnak a teljes hiánya, és ez az amivel nem számol a kormány” – magyarázta Tompos Márton a csatornának. Az ATV Híradó megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot, de egyelőre nem kaptak választ.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
