A nyugdíj is szerepet játszik abban, hogy hatalmasat nőtt a háztartások vagyona

Családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona.

2024. május 22., 07:56

Szerző:

Elképesztő vagyongyarapodáson vannak túl az első negyedévben a magyarországi háztartások, melyben a nyugdíj is szerepet is játszik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett előzetes adatai szerint több mint 4000 milliárd forinttal nőtt a vagyon egyetlen negyedév alatt.  A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak, és sokat kerestek a befektetési alapokba, részvényekbe fektetők is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből, amely szerint a lakosság készpénz – és hitelállománya is csúcsot döntött.

Így befolyásolja a nyugdíj a háztartások növekvő vagyonát 

A jelentős vagyonnövekmény hátterében több tényező is állhat, egyrészt a piaci árfolyamok emelkedése – ezt adta a növekmény 60 százalékát, másrészt a befolyó friss pénzek. Az első negyedévben érkezett meg például a 13. havi nyugdíj, ami mindig meglátszik az adatokon. Az első negyedévi 4 ezer milliárdos növekmény több mint 30 százalékát azok a magánbefektetők nyerték meg, akiknek saját cégeik vannak, a jegybank adatai szerint ezek értéke több mint 1200 milliárd forinttal nőtt. Sokat kerestek még a befektetési alapokba fektetők és a részvénytulajdonosok is.

A háztartások 6705,2 milliárd forintot tartottak március végén készpénzben, ami történelmi rekord.  A hatalmas növekmény egyik oka lehetett a már említett 13. havi nyugdíj, a másik pedig az, hogy a PMÁP-ok által fizetett kamatot és a lejárt lakossági állampapírokból származó összességében 1000 milliárd forintos nagyságrendű összeget nem fektette be mindenki.

Az első negyedév slágerbefektetése a befektetési alap, ezekbe a konstrukciókba 594,3 milliárd forint áramlott. A befektetési alapok pedig alapvetően nagy hátrányban vannak az állampapírokkal szemben, hiszen a hozamukat 15 százalékos kamatadó és – az ingatlanalapok kivételével – 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli.

Az összesen mintegy 37 ezer milliárd forintnyi cégtulajdon, vagyis a háztartások pénzügyi vagyonának bő egyharmada azonban nagyrészt valószínűleg egy szűkebb, vagyonos kör tulajdonába tartozik. 2020-ban legalábbis az MNB vagyonfelmérése szerint a felső 10 százaléké volt az ilyen vagyon csaknem 90 százaléka. Az átlagos családoknak nem voltak nagy értékű vállalkozásaik.

Az öngondoskodás lejtőre került, de nő a nyugdíjvagyon

Az első negyedévben szokatlanul kis összeg, mindössze összesen 1,5 milliárd forint került a biztosításokba és nyugdíjpénztárakba. Az életbiztosításokból vontak ki pénzt, a nyugdíjkasszákba 10,8 milliárd forint került. Ennél rosszabb negyedév utoljára 2012 elején volt, amikor a kedvezményes árfolyamú végtörlesztést kihasználandó a háztartások minden tartalékukat a svájci frank alapú hitelek visszafizetésére fordították. Az idén ilyen akció nem volt, így vélhetően azért az alacsony összegű befizetés, mert mindenki igyekezett az adókedvezmények kihasználása érdekében még 2023 végén befizetni a nyugdíjbiztosítási és pénztári díjait.

A hozamok viszont pazarul alakultak az első negyedévben is, 155 milliárd forintnyi árfolyamnyereség keletkezett a biztosítástechnikai tartalékokon és a nyugdíjpénztáraknál, ennek köszönhetően életbiztosításokban március végén több mint 2600 milliárd, nyugdíjpénztárakban 2653 milliárd forintnyi vagyon halmozódott fel.

Az adósság is növekszik

Március végén 15 208,4 milliárd forint volt a teljes tartozás, ez csak minimális növekedés a tavalyi év végéhez képest. Ebben szintén szerepet játszhattak olyan egyszeri hatások, mint a 13. havi nyugdíj, amelyből a tartozások törlesztésére is fordíthattak. A hitelek és a pénzügyi vagyon különbségéből számított nettó pénzügyi vagyon 86 888 milliárd forintra nőtt a negyedév végére. A Bank360.hu elemzése szerint a kötelezettségek legnagyobb része hiteltartozás, 12 720 milliárd forint, ami történelmi rekord. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)