Rengeteg magyar dolgozik kényszerből a nyugdíj mellett
Magyarországon az elmúlt 13 évben megnégyszereződött a nyugdíj mellett dolgozók száma, a többségük anyagi okokból keresett újra munkát.
Egyre aggasztóbb méreteket ölt a nyugdíj mellett dolgozó magyarok száma. Edit tavaly nyár végén ment nyugdíba, de novemberben már munkába is állt, ugyanis kérték, hogy menjen vissza. Azóta óvodapedagógusként dolgozik a nyugdíj mellett. Ő azt mondja, ez arra is jó, hogy egy kis megtakarítást is összeszedjen, erre ugyanis negyven évnyi munka alatt nem volt lehetősége.
Veronika 63 évesen ment nyugdíjba, idén 70 éves lesz, harmadik éve dolgozik egy gödöllői menzán konyhalányként. Kényszerből, a nyugdíja ugyanis a számlák rendezése után – mint mondja – „zsíros kenyérre se lenne elég”. A férjével együtt ugyanis összesen 230 ezer forintot kapnak. Veronika azt mondja, világéletében spórolt, és örül a plusz bevételnek, most már például gyümölcsöt és kekszet is tud venni.
Magyarországon az elmúlt 13 évben megnégyszereződött a dolgozó nyugdíjasok száma, a többségük anyagi okokból keresett újra munkát – hangzik el a Deutsche Welle riportjában. Eszerint 2023-ban majdnem 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az idős munkavállalók száma, tavaly négyszer annyian dolgoztak a 65–74 éves korosztályból, mint 2010-ben, és kétszer annyian, mint 2018-ban.
Többségük feltételezhetően anyagi okok miatt ment vissza dolgozni, felmérések szerint ugyanis a nyugdíjasok 40 százaléka él a létminimum alatt, vagyis kevesebb mint 160 ezer forintból. Itthon a nyugdíjminimum 2008 óta változatlanul havi 28 500 forint, és 2024 márciusában a KSH szerint 205 ezer forint volt az öregségi nyugdíjak mediánja.
Arra, hogy 2010 és 2023 között a visegrádi országok között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a 65-74 éves korcsoport foglalkoztatottsága, a kormány az Európai Uniónak beadott konvergenciaprogram szerint büszke is. A konvergenciaprogram szerint ez ugyanis a kormány munkavállalást ösztönző politikájának, a nyugdíjas személyek alkalmazása esetében fennálló járulékmentességnek, illetve a vállalkozói tevékenységet folytató nyugdíjasok járulék- és szociális hozzájárulási adómentességének köszönhető.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. május 10., 13:15
A 65 évesnél idősebbek gördülékenyebb gyógyszerhez jutása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Gondosóra program.
Szórakozás
2024. május 7., 07:55
Zalatnay Sarolta elárulta, mit dolgozott, hogy minimális összegű nyugdíját kiegészítse.
Itthon
2024. május 4., 11:08
A kormány szerint ez a „munkavállalást támogató politikájának” köszönhető.
Nem minden országban van állami nyugdíj
Korábban írtunk róla, hogy nem minden országban elérhető az állami nyugdíj. Szingapúrban például nincs hagyományos állami nyugdíjrendszer. Ehelyett a Central Provident Fund (CPF) nevű kötelező magánnyugdíjrendszer működik, amelyet a munkavállalók és a munkaadók hozzájárulása finanszíroz. A CPF számos funkciót lát el, többek között az egészségügyi kiadások fedezését, a lakhatás finanszírozását és a nyugdíj-megtakarításokat.
Chile 1980-ban váltott át magánalapú nyugdíjrendszerre. A chilei munkavállalók kötelesek magán nyugdíjalapokba fizetni, amelyeket nem az állam, hanem magánszervezetek kezelnek. Bár ez jár néhány előnnyel, például a magánbefektetések potenciálisan nagyobb hozamaival, sok kritika és vita kísérte a rendszert. Kritikusok szerint nem biztosítja az egyenlő hozzáférést a nyugdíjhoz, és sokan a nyugdíjrendszer működésével és igazságosságával kapcsolatos problémákat vetnek fel.
Ez csak két példa olyan országokra, ahol nincs hagyományos állami nyugdíjrendszer. Az ilyen országokban általában más nyugdíj-megtakarítási formákat vagy magánszektorban működő módszereket fejlesztettek ki annak érdekében, hogy az emberek számára biztosítva legyen az időskori pénzügyi biztonság. Ám az jól látható, hogy minél kevesebbet dolgozott valaki az aktív évei alatt, annál kevesebb nyugdíjra számíthat.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrása: Pixabay.)
