A héten újabb embargócsomagot léptet életbe az EU Oroszországgal szemben, Moszkva pedig kemény válaszlépésekkel fenyeget. Ezek közül a legdurvább az lenne, ha tényleg korlátoznák a felénk irányuló gázszállításokat, ami hideg tél esetén hiányt is okozhat. Csak blöff vagy valódi veszély, hogy a tél végén már fázni fogunk?

Bár olcsóbb államot ígért a Fidesz négy évvel ezelőtt, ennek éppen az ellenkezője következett be: a központi kiadások jelentősen nőttek, az állam a GDP egyre nagyobb részét vonja el a gazdaságtól és a lakosságtól, hogy saját magára és Orbánék terjeszkedési céljaira költse. A pénzszóráshoz a Matolcsy-féle MNB is csatlakozott.

Hamarosan gazdára találhat az immáron évtizedek óta üresen álló egykori SZOT-üdülő. Az ingatlant 2009 óta birtokló CIB Bank a folyamatosan javuló hazai ingatlanpiaci helyzetre hivatkozva döntött úgy, hogy értékesíti a budai panorámát meghatározó betontorzót.

A pénzügyi válság nyomai életünk egyre több területén megmutatkoznak. Vajon ez tényleg csak a válság, vagy egészen világosan látjuk már a tartós társadalmi változásokat? A választ , a Szervuszausztrtia.hu Határon átnyúló pénzügyek című rovatának állandó szerzője összeköti olyan időszerű kérdésekkel, amelyek ilyenkor, a tanév kezdetén sok család számára időszerűek.

Kétszázmilliárd forintot, azaz csaknem 2,7 milliárd złotyt ad ki a Magyar Nemzeti Bank közgazdászok olyan új generációjának képzésére, akik „a neoliberális gondolkodásmód hibáitól megszabadulnak” – idézi a bank nyilatkozatát a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap.

Megjelent a 168 Óra új száma, amelynek címlapján a vegyes úszás magyar királynője látható.

A hetilap digitális változatát ittlapozhatja végig.

A dohány után a következő évtől az alkoholkereskedelem is állami felügyelet alá kerül – értesült a Napi Gazdaság kormányközeli forrásból. A nemzeti dohányboltok mintájára ugyanis jönnek a nemzeti italboltok.

A szinte már nyílt háborúvá fajuló ukrán válság gazdasági hatásai a vártnál súlyosabban érintik az EU-t és benne minket: visszavetik az éppen csak kibontakozó uniós növekedést, a magyar GDP-t is egy százalékkal csökkenthetik. A legnagyobb veszteséget persze Ukrajna és Oroszország szenvedi el.

Új bankjegyekre cseréli le a teljes hazai készpénzállományt a Magyar Nemzeti Bank. A cél a hamisítások megnehezítése, az avulás megelőzése, valamint a költséghatékonyság.

A Randstad legfrissebb nemzetközi felmérése szerint 2013-ban Magyarországon a bruttó hazai össztermék (GDP) 22 százaléka volt a feketegazdaság aránya. Ez azt jelenti, hogy minden 100 forint jövedelemből 22 forint után nem fizették be az adót és a járulékokat.

Régi-új arcok a politikai porondon. A 168 Óra stúdiójában Krug Emília, Lampé Ágnes, Nagy Csaba és Pungor András.

Nem valószínű, hogy Magyarország hamarosan áttér az euróra – írja a Wall Street Journal. A lap szerint a közös európai pénz átvételével a magyar kormánynak le kellene mondania a jelenlegi monetáris politikájáról.

Az ausztriai cégalapítás, a munkavállalás fontolgatásánál sokakban felvetődik a kérdés, vajon lehet-e nyelvtudás nélkül ilyesmibe belevágni. Szakértőnk, már több mint 350 esetben segített magyaroknak az ausztriai indulásnál, s mivel minden esetben követte ügyfelei sorsát, van elég tapasztalata e téren is.

Több hónapos huzavona után végre megszülethet a Partnerségi Megállapodás Brüsszellel, aminek nyomán az ősszel meghirdethetik az új Operációs Programokat. A késlekedés miatt a megpályázható uniós pénzek csak a jövő évtől érkezhetnek, a forráshiány pedig a második félévben lassítani fogja a növekedést.

Kérdéses, hogy nem közvetett kormányfinanszírozást jelent-e az MNB 200 milliárdos oktatási programja, amelyet részben újonnan nyomott pénzből fedeznek – írja a Wall Street Journal.

Az Index információi szerint a Magyar Nemzeti Bank hétfőn bejelenti, fokozatosan új bankjegyekre cseréli le a teljes hazai készpénzállományt.

Hihetetlenül sokat költenek elavult biztosításra a magyarok, s ezért gyakran meghökkentően alacsony kártérítési összeget kapnak. A kifizetés utáni csalódás és a biztosítókkal szembeni bizalmatlanság érthető. A magyarázat: a hazai biztosítási kultúra messze elmarad az európai normától, az ügyfélhibák rendszeresek és tipikusak, amiről sokan tudomást sem akarnak venni. Eközben a magyar biztosítók felzárkóztak a nemzetközi legjobbakhoz, csak valahogy ezt nem tudják elhitetni magukról.

Nyereségük több mint 80 százalékát fizették ki osztalékként a stratégiai megállapodást kötött cégek az elmúlt négy évben. A kormányon belül vita van arról, mi legyen ezekkel a megállapodásokkal – írja a Figyelő.