Kiviszik a nyereséget Orbánék stratégiai partnerei

Nyereségük több mint 80 százalékát fizették ki osztalékként a stratégiai megállapodást kötött cégek az elmúlt négy évben. A kormányon belül vita van arról, mi legyen ezekkel a megállapodásokkal – írja a Figyelő.

2014. augusztus 28., 11:01

Nem teljesítenek kimagaslóan az állam által a stratégiai megállapodásokkal kiemelt cégek a profit újrabefektetése terén. A beszámolókból az tűnik ki, hogy az elmúlt négy évben 2831 milliárd forint üzemi eredmény mellett 2300 milliárdos osztalékot hagytak jóvá a társaságok. (Ez bő 81 százalék, az arány az adózott eredményhez viszonyítva is hasonló.) Ez nem éppen a magyar gazdaságba vetett hitüket fejezi ki – írja a Figyelő.

Azt hiszem, ideje átvizsgálni a stratégiai megállapodásokat – jegyezte meg a Figyelő munkatársának pár hete egy magas rangú pénzügyes kormányzati tisztségviselő. Akkoriban jelentette be a Microsoft, hogy lakatot tesz a komáromi Nokia-gyárra, míg a Magyar Telekom menedzsmentje 1700 fős leépítésről döntött. A július végi bejelentések megütközést váltottak ki a kabinetből, hiszen a megállapodásoknak egyebek mellett a munkahelyek megtartásáról kellene szólniuk.

A nemzetgazdasági tárcánál tehát nincsenek megelégedve a megállapodásokkal, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban viszont úgy látják, hogy a világpiaci folyamatok gyakran eredményeznek olyan globális vállalati döntéseket, amelyek leépítéssel járnak. Erre pedig sem a magyar kormánynak, sem az adott magyarországi leánycégnek nincs befolyása. Ebből következően a külügy álláspontja szerint nincs szükség a megállapodások felülvizsgálatára.

A Figyelőnek óriáscégek névtelenséget kérő hazai vezetői az osztalék kivitelét természetesnek vették akkor, ha nincs beruházás, fejlesztés az adott országban. Márpedig egy vezető azt mondta: manapság Magyarország az ő központjában nem opció. Az is elhangzott: tenni kellene valami érdemit annak érdekében, hogy ne írjanak ennyi rosszat az országról, mert ez már pénzben mérhető károkat okoz.

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

2024. április 26., 10:48

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.