Feketemunka: hiába a kormány erőfeszítései
A Randstad legfrissebb nemzetközi felmérése szerint 2013-ban Magyarországon a bruttó hazai össztermék (GDP) 22 százaléka volt a feketegazdaság aránya. Ez azt jelenti, hogy minden 100 forint jövedelemből 22 forint után nem fizették be az adót és a járulékokat.
A kimutatás szerint Magyarországon a tavalyihoz képest egy százalékkal csökkent az arányszám, de még így is messze elmaradunk olyan szomszédainktól, mint Szlovákia, ahol 15 százalék a feketegazdaság aránya, vagy Ausztria, ahol mindössze 7,5 százalék. Az elemzés arra is kitért, hogy 2013-hoz viszonyítva a munkaképes korú lakosság 2020-ra 5 százalékkal, 2030-ra pedig 9 százalékkal csökken majd Magyarországon.
Nincs kapcsolat az adóterhek és a feketegazdaság aránya között: a jellemzően magasabb redisztribúciós hányaddal működő észak- és nyugat-európai államokban a magyarénál jóval alacsonyabb a feketemunka részesedése a GDP-ből. Németországban és Finnországban 13 százalék, Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában pedig 10 százalék alatt marad.
Magyarországon annak ellenére virágzik a feketemunka, hogy a jogszabályok nem bánnak kesztyűs kézzel sem az adóelkerülő munkaadóval, sem a munkavállalóval. A Btk. „társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés”, illetve „költségvetési csalás” címén szankcionálja az ügyeskedőket. Utóbbi tétel börtönbüntetéssel is fenyegeti az elkövetőt, így akár a gyanútlan feketemunkást is.
