Devizahitelesek egy csoportja az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert a perek felfüggesztésével kapcsolatos beadványukat az Alkotmánybíróság nem tárgyalja. A devizahitelesek ügyét felkaroló civilszervezet, Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) szerint a hitelesek emberi jogai sérülnek így.

Megszűnik az Összefogás az Államadósság Ellen Alap, amelynek számlájára létrehozása óta mindössze 340 millió forintot utaltak a támogatók. Az alapot még 2011. áprilisában hívta életre az Orbán-kabinet, célja az államadóssággal szemben meghirdetett harc segítése volt. Kezdeményezőjét Orbán Viktor beszéde győzte meg arról, hogy valamit tenni kell. A miniszterelnök egyáltalán nem adakozott erre a célra.

Mást állít a Magyar Nemzeti Bank nyereségéről Orbán Viktor és Matolcsy György. A miniszterelnök szerint ezt a pénzt nem adhatja az MNB a költségvetésnek, a jegybank elnöke viszont korábban azt állította, osztalékként ki lehetne fizetni a tulajdonosnak, vagyis az államnak. Az MNB eddig 250 milliárd forint közpénzt költött az unortodoxnak nevezett elképzeléseket terjesztő oktatási alapítványokra és több tízmilliárdot ingatlanvásárlásra.

Március-április folyamán kapják meg a bankoktól az elszámolási értesítőket a devizahitelesek, míg a forinthitelesek és a hitelüket ténylegesen devizában törlesztők csak augusztus-szeptemberben kapnak ilyen értesítőt – hívja fel a figyelmet hétfői közleményében a Magyar Nemzeti Bank.

Az Orbán által a „nemzet orvosaként” titulált, később szinglihordázásáról elhíresült politikus kezességet vállalt egy rokona svájci frank alapú hitelében, az illető azonban nem törlesztett, így Mikola több vagyonelemét is lefoglalták – erre Orbán volt egészségügyi miniszterének legfrissebb vagyonnyilatkozatában.

Csalódást keltő makroadatokat hozott a tavalyi utolsó negyedév a világgazdaságban, ezen belül is az EU-ban. A beinduló pénzpumpa élénkítő hatását több tényező, főként a görög és ukrán válság is fékezheti.

– Olyan, mintha királyságban élnénk, ahol a király saját kénye-kedve szerint dönt a köz pénzéről – mondta a 168 Órának Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke annak kapcsán, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank újabb 250 milliárd forintot költ az alapítványaira.

Korrupciógyanú miatt tesz feljelentést az LMP a Híd a munkába programmal kapcsolatban. A program névleg a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására szolgál, az írányító Országos Roma Önkormányzat viszont arcátlanul sokat költött autókra, bútorokra és tanulmányokra – véli az LMP.

A munkavállalók legkésőbb február 2-ig nyilatkozhatnak arról, kérik, hogy munkáltatójuk készítse el személyijövedelemadó-bevallásukat.

Oktatási- és konferenciaközpont lesz az a rózsadombi ingatlan, amelyet most vásárolt meg a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank közel 3 milliárd forintért. Az MNB az utóbbi időben 28,5 milliárdot költött az adófizetők pénzéből hasonló luxusingatlanokra – hangzott el .

Meghaladta a 100 milliárd forintot, továbbra is a kórházakban a legrosszabb a helyzet – írja a Világgazdaság a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva.

Az új görög kormány és a hitelezőket képviselők tárgyalásainak kimenetele az egész unió jövőjére hatással lesz, és közvetve minket is érint. Ha Athén adósságait netán leírnák, olyan precedens teremtenének, melynek alapján mások, akár mi is követelhetnénk hasonló engedményeket.

Az előzetesen már biztosított 4,5 milliárdon felül újabb 3,5, tehát összesen 8 milliárd forintot biztosít a Magyar Állam a Diósgyőri Stadion újjáépítéséhez – közölte honlapján a DVTK.

Az MSZP ismét azt kérdezi a Legfőbb Ügyészségtől: milyen korrupciógyanús ügyekben kérte az Európai Unió csalásellenes hivatala a magyar ügyészség vizsgálatát, indult-e eljárás ezekben az ügyekben. A szocialista Lukács Zoltán pénteken közölte: Rogán Antalnak is ki kell állnia, és el kell mondania, mi történt az általa vezetett V. kerületben éveken keresztül.

Ingyenesen használhassák az utakat a mozgáskorlátozottak, akár egyénileg, akár kisbusszal teszik azt – ezt javasolta a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége.

Svédországban 46 000 új állás létrejöttére számíthatunk az idén! – jelezte a minap a munkapiacot koordináló hivatal, szokásos éves prognózisában. Elsősorban a nagyvárosok – Stockholm, Uppsala, Malmö, Göteborg – körzetében, és az ország déli és középső térségében lesz ígéretesebb a helyzet. Az év sztárjai pedig, a hotelportások, szakácsok, cukrászok, pincérek és mixerek lesznek!