Orbán ihlette, aztán cserbenhagyta
Megszűnik az Összefogás az Államadósság Ellen Alap, amelynek számlájára létrehozása óta mindössze 340 millió forintot utaltak a támogatók. Az alapot még 2011. áprilisában hívta életre az Orbán-kabinet, célja az államadóssággal szemben meghirdetett harc segítése volt. Kezdeményezőjét Orbán Viktor beszéde győzte meg arról, hogy valamit tenni kell. A miniszterelnök egyáltalán nem adakozott erre a célra.
„A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg dolgozik az Összefogás az Államadósság Ellen Alap megszüntetésének jogi keretein. Az Alap céljának megfelelően az alapba befizetett minden pénzt államadósság-csökkentésre fordítottunk” – közölte a 168 Óra Online megkeresésére az NGM Sajtó és Kommunikációs Titkársága. A minisztérium a döntésről először hírt adó Napi Gazdaságnak azzal indokolta a lépést, hogy a kezdeményezés nem működött hatékonyan, és a befizetések mértéke sem alakult kedvezően. Az alap adminisztratív terhei nem voltak arányban az államadósság lefaragása terén produkált eredményekkel. Tavaly év végéig közel 2600-an utaltak a kezdeményezés számlájára összesen 340 millió forint összegben.
A 69/2011. (IV. 28.) kormányrendelet alapján az alap határozatlan időre jött létre. Az eredeti rendelet szerint megszűnése estén a vagyonát a 2011–2012-ben államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonok kezelésére létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kellett volna átadnia. Ez utóbbi azonban 2015. január 31-én megszűnt – az indoklás szerint létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte –, a visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok 3000 milliárdjából (az akkori GDP kb. 10%-a) megmaradt 100 millió forint körüli vagyont az ÁKK a költségvetésbe utalja át. A rendelet 2014-es módosítása szerint a Összefogás az Államadósság Ellen Alap megszűnése esetén a vagyonát a központi költségvetés részére kell átadni.
2010 óta a GDP arányos államadósságot érdemben nem sikerült mérsékelni. Az államháztartás nettó tartozása az alap elindításakor 20 552 milliárd forint, tavaly az év utolsó napján 23 994,4 milliárd forint volt.
„Nem mindegy, hogy a hazáért vagy a hazából élünk”
Akik anyagilag jól jártak a rendszerváltás óta, azoknak illene saját vagyonukból jelentősen hozzájárulniuk az államadósság mérsékléséhez, mert az adósság magas szintje közös teher – ez vezette Rédly Elemér győr-szabadhegyi plébánost, aki az első felajánlást – egymillió forintot – tette. A kormány aztán felkarolta Rédly Elemér kezdeményezését, az ötlet gazdája a három tagból álló irányító testület egyik tagja lett.
„Nem mindegy, hogy a hazáért vagy a hazából élünk” – olvasható a Összefogás az Államadósság Ellen Alap honlapjának „Lovagias Összefoglaló” menüpontja alatt Eperjes Károly – saját meghatározása szerint „Hídemberke” – gondolata, aki az irányító testület másik tagja. Horváth Tihamér vállalkozó, az irányító testület elnöke ugyanott azt írja: „Becslésem szerint a civil társadalom 10 %-a (1 millió ember) képes lenne önmaga, illetve családja 2 millió forint egy főre jutó államadósságát megfizetni. Ha ezt megtennénk közösen a Magyar Nemzet olyan verseny előnyt szerezhetne, amely hosszú évtizedekre meghatározná státuszát Európában.”
Orbán nem fizetett
Horváth már 2013-ban arról panaszkodott a Blikknek: az alapba szinte már nem érkezik pénz. Abban az évben a kormány tagjai egy fillért sem adtak. A rendszeresen adakozó Matolcsy György továbbra is fizetett – akkor már jegybankelnökként. Horváth a lapnak akkor azt mondta: az alap indulásakor tíz politikus nyúlt a zsebébe. Közülük legtöbbet, mintegy 5 milliót Surján László európai uniós fideszes képviselő adta, míg Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő 2 milliót, Schmitt Pál volt államfő úgy 1,1 milliót, s Navracsics Tibor igazságügy-miniszter is 700-800 ezret. Rédly Elemérben az Origónak adott interjú szerint Orbán Viktor 2011-es évértékelő beszéde tudatosította, hogy az ország legnagyobb terhe az államadósság, ezért is érdekes, hogy a miniszterelnök egyáltalán nem adakozott erre a célra.
Horváth nem csak a gyér érdeklődést fájlalta, hanem azt is: többen viccet csináltak az akcióból. Rendszeresek voltak az egyforintos utalások, érkezett háromforintos adomány, ami mellé feladó azt írta: „Magyarország háromszor jobban teljesít."
