Devizahitelesek az Emberi Jogok Európai Bíróságán
Devizahitelesek egy csoportja az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert a perek felfüggesztésével kapcsolatos beadványukat az Alkotmánybíróság nem tárgyalja. A devizahitelesek ügyét felkaroló civilszervezet, Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) szerint a hitelesek emberi jogai sérülnek így.
A kormány a devizahitelesek megmentőjeként tetszeleg, szinte azt sugallva hogy a svájci frank közelmúltbeli „megugrását” is előre látva tulajdonképpen pénzügyi katasztrófát előztek meg a devizahiteles törvény elfogadásával.
Azért nem mindenki örül egyöntetűen: az MSZP szerint például háromszor annyi pénz járna vissza a kormány rossz gazdaságpolitikája miatt a devizahiteleseknek.
Mint a sajtó is beszámolt erről, február 1-től kell életbe léptetni a deviza alapú hitelszerződések helyére lépő forintosított megállapodást. Az ügyfeleknek visszajáró összegekről szóló számítás eredményét március-április folyamán kell az ügyfeleknek kiküldeni. Ezt követően harminc nap áll rendelkezésre, hogy kifogást emeljenek. Az adósok májusban fizethetik az első, átlagosan 25-30%-kal csökkentett törlesztőrészletet.
A devizahiteleket kiváltó banki forintkölcsönök kamatainak banki felárát rögzítik előre három évre, de a kamatok továbbra is változhatnak háromhavonta, ha módosul a jegybanki alapkamat.
A devizahitelesek ügyét felkaroló PITEE Egyesület kifogásolja, hogy a kormány a mostani megoldással az adósokra terheli az árfolyam ingadozásból származó kölltségeket. Szerintük az adósoknak ezt sem kellene viselniük, ha egyszer semmisek a szerződések.
Ráadásul, „ ha a kormány azzal veri a mellét, hogy mindenféle magánjogi szerződéseket úgymond rendbe rakott, az azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás Magyarországon nem a bíróságok feladata, hanem itt a végrehajtó hatalom is igazságszolgáltatóként funkciónál. Ez pedig sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét és összeegyeztethetetlen az európai jogállami hagyományokkal” – nyilatkozta az egyesület egyik alapítója, Lázár Dénes jogász a 168 Óra online-nak.
A PITEE szerint kétszeresen sérülnek az adósok jogai: egyrészt az általuk a bankok ellen indított perek kikényszerített felfüggesztése okán, másrészt amiatt, hogy az ez ügyben beadott panaszukat az Alkotmánybíróság mostanáig nem tűzte napirendre. Ezért a szervezet azt javasolta a hiteleseknek, hogy indítsanak pert a strasbourgi bíróságon.
November végén az Európai Bizottság is felfigyelt a devizahiteles törvények visszásságaira, s az ügyben tájékoztatást kért a civilszervezettől is. A PITEE ekkor arra kérte az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mert szerintük a devizahiteles törvények ellentétesek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével.
