A fejlett országokat tömörítő gazdasági szervezet, az OECD legfrissebb jelentése sötét képet fest a nemzetközi munkaerőpiaci kilátásokról. Pronózisa szerint harminc tagállamában a munkanélküliség két éven belül egynegyedével nőhet. Ez sokkal borúlátóbb várakozás, mint amilyet az egyes országok magukról közzétettek.

Ellentmondó hírek érkeznek a BKV háza tájáról. A masszívan veszteséges cég külső támogatás nélkül nem állna meg a lábán, a kérdés csupán az, honnan kapja a pénzt. Több médium értesülése szerint a kormány fog adni tízmilliárdokat, ezt viszont a Pénzügyminisztérium határozottan cáfolja. Két lehetőség van: vagy a szaktárca feje fölött zajlik az egyeztetés, ezért nincsenek képben, vagy a főváros manipulálja a sajtót, hogy ezzel bírja rá a finanszírozásra a kormányt.

Jó napja volt ma a kormánynak, a parlamentben nem történt meglepetés és még a vártnál is simábban megszavazták az új adótörvényt és a jövő évi költségvetés fő számait. A csendes koalíció az SZDSZ-szel jól működött és a több száz módosító indítvány közül is csak néhány olyan ment át, amit a kormány nem támogatott.

Lehet végre egy kis öröm a mi utcánkban is, a hét nagyon jól kezdődött a hazai pénzpiacokon. Ebben a kedvező nemzetközi hangulat mellett az MNB váratlan, de jól időzített kamatcsökkentése is szerepet játszott. A Budapest Értéktőzsde szárnyalt, egy nap alatt visszanyerte a múlt hét veszteséget, a forint pedig ismét 260 alá került az euróval szemben.

A kereskedők szerint az idén korábban indult meg a karácsonyi vásárlási roham, mint a korábbi években. Már a hétvégén is megteltek az üzletek és a forgalom jóval nagyobb volt a szokásosnál. A fenyegető válság a fogyasztásban egyelőre nem érződik, és várhatóan az év végéig nagyjából a tavalyi szinten vagy valamivel az alatt marad. Ez utóbbit valószínűsítik az első kilenc havi kiskereskedelmi forgalmi adatok is.

Információk szerint az Unió illetékes bizottsága a héten jóváhagyja a MÁV Cargo adásvételi ügyletét, így a tulajdonos az osztrák vasút lesz. Ennek feltétele az volt, hogy a GyESEV szálljon ki az üzletből. Miután erről megszületett a megállapodás, elhárult az utolsó versenyjogi akadály is.

Mi magyarok a nemzetközi felmérések szerint talán a legpesszimistább és legelégedetlenebb nép vagyunk. Egyik legfőbb nemzeti tulajdonságunk, hogy állandóan panaszkodunk, sosem jó az, ami van, a helyzetünket mindig rosszabbnak véljük a valóságosnál. Ebből a szempontból igen tanulságosak az idei idegenforgalmi adatok, melyek szerint a romló közérzetünk és a gazdasági bajok ellenére negyedével többet költöttünk külföldi utazásra, mint tavaly.

A pénzügyi válság azért is hatványozottan sújtja a magyar vállalkozásokat, mert azok többsége már eddig is likviditási gondokkal küzdött. Szinte senki nem egyenlíti ki időre a számlákat, sőt az átlagos fizetési idő meghaladja a fél évet. Ennek eredményeként általánossá vált a körbetartozás, azaz mindenki tartozik és követel egyszerre. A mostani pénzszűke és a magasabb kamatok csak rontani fognak a helyzeten: egyre többen lehetnek fizetésképtelenek, amivel másokat is magukkal rántanak.

Míg a nyílt színen ostorozzák egymást a politikusok, zárt ajtók mögött talán értelmes párbeszéd folyik. A 168 Óra stúdiójában a válságra adott reakciókról beszélget: Buják Attila, Jolsvai András, Krug Emília és Pungor András.

Az agrárium gondjainak orvoslására a termelők a jelek szerint még mindig a látványos demonstrációkat tartják a legjobb eszköznek. Alig van olyan mezőgazdasági ágazat, amelyik ne szervezett volna valamilyen akciót az elmúlt hónapokban. A bajok oka a legtöbb esetben a túl jó termés volt, illetve az, hogy a túlkínálat miatt a felvásárlók túl alacsony árakat kínáltak.

Bár az adótörvények módosítása között szavazástechnikai okból a kormány támogatási listáján szerepel az MDF által javasolt áfa-emelés 20 százalékról 22 százalékra, a kormánytagok nemmel fognak szavazni - jelentette be Veres János pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.

Szakértői szinten folytatódnak tovább a tárgyalások az E.ON Földgáz Trade és a magyar hatóságok között a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításával kapcsolatban, illetve az ezzel összefüggésben felhalmozódott tartozás rendezéséről - tájékoztatta Kutas István, az E.ON Földgáz Trade szóvivője az MTI-t.

November végéig a kormánynak rendelkeznie kell arról, milyen mértékben növekedik januártól a vezetékes gáz ára. Korábban tíz százalék körüli emelkedést jósoltak, figyelemmel az importárképzési rendszerre és a gyengülő forintra. Azóta viszont folyamatosan zuhan a nyersolaj világpiaci ára, és várhatóan tartósan alacsony szinten marad. Ennek hatása jövő nyár elején már a gázimportnál is erősen érződni fog, a kormánynak tehát a következő félévet szükséges áthidalnia valahogy ahhoz, hogy most ne kelljen nagyon népszerűtlen emelési döntést hoznia.

Miután az uniós biztos is aláírta a nekünk felajánlott hat és fél milliárd eurós hitelről szóló megállapodást, ennek első részét rövidesen fel is vesszük. Néhány napja hívtunk le ötmilliárdot az IMF-keretből is, a kormánynak tehát nem kell pénzhiánytól tartania. A fő gond már nem is ez, hanem a gazdaság lassulása és a közelgő recesszió. A borúlátó várakozások továbbra is bizonytalanná teszik a külföldi befektetőket, és ebben a légkörben aligha várható a jegybanki alapkamat számottevő csökkentése.

Rájár a rúd az építőipari vállalkozásokra: két év után az ősz elejére lassacskán már kimászott volna a gödörből az ágazat, de akkor meg beütött a pénzügyi válság, annak minden következményével együtt. A gazdaság lassulása, a közeledő recesszió, a pénzhiány és az újabb megszorító intézkedések együtt az eddigieknél is mélyebbre lökhetik az építőipart. Az elbocsátások már elkezdődtek, de az igazi mélyrepülés jövőre várható.

A magyar bankok eddig nem kértek a kormány által felajánlott mentőcsomagból, amely egyelőre csak papíron létezik, mert az erről szóló törvénytervezet egyelőre a parlament útvesztőiben bolyong. A visszafogottságot érthetőbbé teszi az első kilenc havi eredményekről közzétett adatsor, mely szerint a pénzintézetek tetemes nyereséget értek el. De a feketeleves csak most jön, mert a válság hatásai igazából októbertől érződnek.

A gazdaság lassulása az idén nem érezteti hatását a költségvetési hiányban, legalábbis ez derült ki a Pénzügyminisztérium által kedden közzétett adatokból. A deficit jóval alacsonyabb lesz az eredetileg tervezettnél, de sajnos a GDP növekedése is. Ez utóbbinál legfeljebb az vigasztalhat bennünket, hogy ez az eredmény még mindig sokkal jobb, mint jövőre lesz.

Ez az a helyzet, amikor a jó hírnek sem tudunk igazán örülni. Szeptemberben a reálkeresetek csaknem három százalékkal nőttek az előző évihez képest, sőt az első kilenc hónap átlagában is emelkedtek, de ennek örömét jócskán elrontja a jövő évre tervezett három és fél százalékos csökkenés. Az viszont mégis picit biztató, hogy magasabb alapról esünk majd vissza. Egyelőre az alkalmazottak száma sem csökkent, a kilátások azonban nem biztatóak.