Magyar gazdák: nem sok esélyük van a sikerre
Az agrárium gondjainak orvoslására a termelők a jelek szerint még mindig a látványos demonstrációkat tartják a legjobb eszköznek. Alig van olyan mezőgazdasági ágazat, amelyik ne szervezett volna valamilyen akciót az elmúlt hónapokban. A bajok oka a legtöbb esetben a túl jó termés volt, illetve az, hogy a túlkínálat miatt a felvásárlók túl alacsony árakat kínáltak.
Pénteken ezúttal a tejtermelők kezdtek félpályás útlezárásokat, ezzel próbálva kikényszeríteni azt, hogy a nagy áruházláncok a jelenleginél nagyobb arányban forgalmazzanak magyar árukat és időben fizessenek a termékekért. A tüntetés résztvevői tíz pontban összefoglalt petíciót adnak át a Tesco, illetve a Penny Market képviselőinek. A követelések között szerepel a magyar áru legalább 80 százalékos aránya az áruházak polcain, a beszállítók felé a 30 napos kifizetési határidők betartása és a gazdasági erőfölénnyel való rendszeres visszaélés gyakorlatának megszüntetése.
A rendőrség által biztosított demonstráció mindkét helyszínén lelassult a forgalom. Gyálnál a Tesco raktárához vezető úton a beérkező kamionok torlódtak fel, Alsónémedinél pedig az 5-ös út Budapest felé vezető sávjában felsorakozott autók akadályozzák a közlekedést. A tüntetők a türelmetlenkedő autósok között frissen fejt tejet osztanak. A tiltakozás november 28-ig tart, a demonstrálók 9-17 óráig zárják le a fél útpályát a jelzett helyszíneken.
A tüntető gazdáknak, az eddigi demonstrációkhoz hasonlóan, nem sok esélyük van a sikerre. Valójában nem a bevásárlóközpontok, hanem a piaci viszonyok ellen tiltakoznak, ezért törekvésük eleve kudarcra van ítélve. Az józan ésszel is belátható, hogy a nagy kereskedőláncok nem azért hoznak be külföldről árut, mert ezzel ki akarnak szúrni a hazai termelőkkel, hanem mert ez számukra a nagyobb szállítási költségek ellenére jobban megéri, mert olcsóbb. Ezt hívják szabad piacnak. Bármelyik gazda számára egyértelmű, hogy például a takarmányt a lehető legjobb áron igyekszik beszerezni. Mit szólna hozzá, ha az egyik beszállítója magasabb árat követelve blokád alá venné az istálló bejáratát?
Azon kellene inkább elgondolkodniuk, mit lehetne tenni azért, hogy versenyképesebb áron tudjanak termelni, vagy közös összefogással az értékesítési folyamatot hatékonyabbá tenni. Demonstrálni a legkönnyebb, tenni valamit jóval nehezebb, pedig a célt csak úgy lehet elérni. Ebben kellene a kormányzat és a közvélemény támogatását kérni, nem pedig a gonosznak kikiáltott áruházláncok ellen.
Hasonló véleményen van az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is, aki szerint szervezetük tárgyal a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal. Vámos György a tiltakozással kapcsolatban elmondta, hogy a boltok polcain a tej 70 százaléka magyar, ami csak tíz százalékkal kevesebb, mint amekkora hányadot a gazdák követelnek. Úgy vélte, nem a kereskedők választanak a tejek között, hanem a vásárlók, hiszen a boltok szívesen eladják a drágább magyar tejet is, ám nem tudnak mit tenni, ha a vevők az olcsóbb import termékeket választják.
A főtitkár egyetértett azzal, hogy a magyar termékeket jobban kellene propagálni, ám emlékeztetett arra, hogy amikor egy évvel ezelőtt tejhiány volt a piacon, akkor a termelők nem voltak tekintettel a belső piacra, s külföldön adták el a tejet. Most azonban túlkínálat van az unióban, s ezért csökken a tej ára.
