A bankrendszernek nem kell mentőcsomag - idén "kaszáltak"
A magyar bankok eddig nem kértek a kormány által felajánlott mentőcsomagból, amely egyelőre csak papíron létezik, mert az erről szóló törvénytervezet egyelőre a parlament útvesztőiben bolyong. A visszafogottságot érthetőbbé teszi az első kilenc havi eredményekről közzétett adatsor, mely szerint a pénzintézetek tetemes nyereséget értek el. De a feketeleves csak most jön, mert a válság hatásai igazából októbertől érződnek.
A magyarországi bankrendszer az idei első kilenc hónapban 381 milliárd forint adózott nyereséget ért el, 30 százalékkal többet, mint a tavalyi első háromnegyed évben, és 17 százalékkal többet, mint tavaly az egész évben - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adataiból. A képet árnyalja, hogy a profit 65 százalékát - 247 milliárd forintot - az OTP Bank termelte meg, amiből 121 milliárd forint nettó eredmény az OTP Garancia Biztosító értékesítésének volt köszönhető. Ha az utóbbi egyszeri tételt levonjuk, a bankszektor adózott nyeresége 11 százalékkal alatta marad a tavalyi első kilenc havinak.
A bankrendszer összesített mérlegfőösszege 2008. szeptember 30-án meghaladta a 27 ezer milliárd forintot, 12 százalékkal bővült 2007 végéhez képest. Ez az összeg nagyjából megegyezik az egy évi teljes magyar GDP-vel. A hitelek nettó állománya a mérlegfőösszeghez hasonló mértékben, 12 százalékkal, 18 ezer milliárd forintra emelkedett. Ezen belül a vállalkozói hitelek csaknem hétezer, a lakossági hitelek pedig több mint hatezer milliárd forintra nőttek a tavalyi év végéhez képest.
A lakossági piacon továbbra is a devizahitelezés volt a meghatározó, összege egy év alatt harmadával nőtt. Ez év szeptember végén a lakossági hitelállomány 66 százaléka volt devizaalapú, míg 2007 végén még csak 59 százaléka. A pénzügyi válság hatásai és a forint árfolyamának tíz százalék feletti gyengülése így az adósok kétharmadát érinti. Valamivel óvatosabb volt a vállalati szféra, ott a devizahitelek aránya 52 százalékról 51 százalékra mérséklődött.
A belföldi betétek állománya kilenc hónap alatt hét százalékkal nőtt és szeptember végén megközelítette a 11 ezer milliárd forintot. Ez azonban nem volt elegendő a banki tevékenységek fedezésére, ezért a pénzintézetek külföldről szereztek finanszírozási forrásokat, ami a mostani válság közepette növeli sérülékenységüket. A külföldi források kilenc hónap alatt jelentősen, 26 százalékkal emelkedtek és szeptember végén a bankrendszer forrásainak csaknem harminc százalékát tették ki. Ezek nagy része - 7.6 ezer milliárd forint - közvetlen külföldi forrás (betét, bankközi betét, hitel, külföldön kibocsátott értékpapír) volt, kisebb része - 247 milliárd forint - külföldi kézben lévő, belföldi kibocsátású jelzáloglevél. A magyar bankok tehát még a válság kirobbanása előtt egyre növekvő külső kockázatot vállaltak.
Ez utóbbi szempontból fontos, hogy szeptember végén a bankrendszer minősítés alá tartozó kötelezettségeinek 91 százaléka volt problémamentes, míg két évvel ezelőtt még 95 százaléka. A problémás (átlag alatti, kétes és rossz) állomány egy év alatt 26 százalékkal, 593 milliárd forintra emelkedett. Az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább növekszik a rossznak illetve kétesnek minősített kihelyezések száma.
