Csak úgy dőlnek hozzánk az euromilliárdok
Miután az uniós biztos is aláírta a nekünk felajánlott hat és fél milliárd eurós hitelről szóló megállapodást, ennek első részét rövidesen fel is vesszük. Néhány napja hívtunk le ötmilliárdot az IMF-keretből is, a kormánynak tehát nem kell pénzhiánytól tartania. A fő gond már nem is ez, hanem a gazdaság lassulása és a közelgő recesszió. A borúlátó várakozások továbbra is bizonytalanná teszik a külföldi befektetőket, és ebben a légkörben aligha várható a jegybanki alapkamat számottevő csökkentése.
Az Európai Unió által nyújtott 6,5 milliárd euró összegű hitel első részletét decemberben fogja lehívni Magyarország, a lehívás négy ütemben történik - jelentette be a pénzügyminiszter. Ebből az összegből nem lehet a vállalkozások számára forrást biztosítani - tette hozzá. Az IMF által nyújtott 12,5 milliárd euró összegű készenléti hitelről elmondta, hogy első hányadát 2009 első negyedévében használják fel, az ország lejáró devizaadósságának megújítására.
Veres János szerint Magyarországnak minél hamarabb be kell lépnie az euró előszobáját jelentő ERM-2 árfolyamrendszerbe, és erről a tárgyalások 2009-ben megkezdődhetnek. Azt is elmondta, hogy az Európai Unió tavasszal, illetve ősszel értékeli majd a magyarországi makrogazdasági folyamatok alakulását, és az Európai Unió értékítéletétől függően lehet majd megkezdeni a tárgyalásokat arról, mikor lépjünk be az ERM-2 rendszerbe.
Az ország helyzetét elemezte a Nemzeti Bank elnöke is, aki szerint Magyarország az utóbbi két évben sokat javított egyensúlyi helyzetén, de a gazdasági növekedés lassú, a kilátások sem jók, ezért van jobban kitéve a pénzügyi válságnak. Ha Magyarország 2009-re várható GDP arányosan 2,6 százalékos államháztartási hiányát, vagy a GDP-hez mért 66 százalékos adósságállományát nézzük, akkor az nem magas, azonos Franciaországéval - mondta Simor András. A dilemma az, hogy a nemzetközi intézmények által nyújtott pénzügyi csomag elegendő-e ahhoz, hogy Magyarország a növekedésével kapcsolatos bizalmi kérdésre pozitív választ adjon – tette hozzá.
A jegybank elnöke szerint napjainkra világossá vált, hogy elodázhatatlan a strukturális problémák megoldása, az átfogó a szociális és adóreform végrehajtása. Az időt lehet ugyan húzni, de a strukturális átalakítások nélkül nem lehet nagyobb növekedési pályára állítani az országot. A jegybanki alapkamat esetleges csökkentéséről nem beszélt ugyan, de szavai alátámasztották azt az elemzői véleményt, hogy a monetáris tanács változatlanul hagyja az alapkamatot hétfői. Az elemzők többsége az idén már nem is számít enyhítésre, az első kamatcsökkentést 2009 első negyedévében várják. Egyhangúlag elvetik a Fidesz elnökének azt az ötletét, hogy azonnal hat százalékra csökkentsék a most 11.5 %-os kamatot. Szakértői konszenzus szerint a tervezett pályán haladva Magyarország 2010-re teljesítheti az ERM-2 árfolyamrendszerbe lépés feltételeit, az euró bevezetését pedig 2013-ra várják. Ez év végére 262 forintos euró árfolyamot prognosztizálnak, jövő év végére pedig 255-öt.
