Segítség nélkül összeomlik az építőipar
Rájár a rúd az építőipari vállalkozásokra: két év után az ősz elejére lassacskán már kimászott volna a gödörből az ágazat, de akkor meg beütött a pénzügyi válság, annak minden következményével együtt. A gazdaság lassulása, a közeledő recesszió, a pénzhiány és az újabb megszorító intézkedések együtt az eddigieknél is mélyebbre lökhetik az építőipart. Az elbocsátások már elkezdődtek, de az igazi mélyrepülés jövőre várható.
Az építőipari termelés hosszú idő óta először szeptemberben magasabb volt, mint egy évvel korábban. Augusztusban a termelés még négy százalékkal, az első kilenc hónapban pedig nyolc százalékkal csökkent. A trend tehát javuló, főleg ha 2007 szeptemberéhez viszonyítjuk, amikor az éves csökkenés még 25 százalékos volt.
Az ősz elejéig úgy tűnt, hogy az óriási visszaesés után meg tud kapaszkodni az építőipar, bár a korábbiaktól alacsonyabb szinten. A központi nagy beruházások, például az autópálya építések üteme jócskán csökkent ugyan, de elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően stabilizálódni látszott. A magáncélú építkezéseknél is megállt a csökkenés és remény volt arra, hogy a negatív trend megfordul.
A kirobbant pénzügyi válság azonban teljesen új helyzetet teremtett. Most szinte minden az ágazatot sújtja, és szakértők szerint a válság egyik fő vesztese lesz. A csapások több oldalról érik. Először is a pénzszűke miatt drágulnak a hitelek, ami a finanszírozást nehezíti meg, mivel az építőipar forgótőke igénye nagy, amit általában bankkölcsönből fedeznek. Másodszor a gazdaság lassulása és a várható recesszió jelentősen csökkenti a keresletet az állami és magánberuházásoknál egyaránt. A megszigorító intézkedések és a takarékosság hatására a nem feltétlenül szükséges projekteket elhalasztják vagy visszafogják. A kapacitások egy része feleslegessé válik, fenntartásuk viszont roppant költséges. A leépítések tehát elkerülhetetlenné válnak.
A válság nemzetközi méretei miatt a tevékenység egy részének külföldi hasznosítása is nehezebbé válik. A profilváltás sem megoldás, mert a recesszió lényegében minden ágazatot érint. Ahhoz, hogy a hazai építőipar összeomlása elkerülhető legyen, beruházás élénkítő állami támogatásokra van szükség. Ehhez egyébként uniós keretek is rendelkezésre állnak, felhasználásukban egyelőre nem jeleskedünk. A kormány a központi projekteknél már több egyszerűsítő és könnyítő rendelkezést hozott – egyebek mellett csökkentette a tőke és beruházási garancia mértékét -, ez azonban aligha lesz elegendő. A módosított jövő évi terv a beruházások korábban rögzített mértékén nem változtatott, ez viszont még mindig csak azt jelenti, hogy a nagyrészt EU-finanszírozású projektek maradnak.
A szűkös lehetőségek ellenére az államnak – akárcsak más országokban – jelentős mértékben támogatnia kell a magánszféra fejlesztéseit is. Segítenie kell továbbá az uniós pályázati lehetőségek jobb kihasználását, a keretek nagyobb arányú lehívását. Könnyítene a helyzeten a rendkívül magas jegybanki kamatszint mihamarabbi csökkentése is. Ezen lépések nélkül az építőipar minden korábbinál nagyobb válságba kerülhet, aminek hatásai túlnőnek az ágazaton. Elég csak arra gondolnunk, hogy több tízezer ember állása kerülhet veszélybe, aminek munkaerő piaci következményei beláthatatlanok.
