Bejött a jegybank húzása
Lehet végre egy kis öröm a mi utcánkban is, a hét nagyon jól kezdődött a hazai pénzpiacokon. Ebben a kedvező nemzetközi hangulat mellett az MNB váratlan, de jól időzített kamatcsökkentése is szerepet játszott. A Budapest Értéktőzsde szárnyalt, egy nap alatt visszanyerte a múlt hét veszteséget, a forint pedig ismét 260 alá került az euróval szemben.
Kedden reggel folytatódott a vásárlási kedv a hazai részvénypiacon, a Bux a tegnapi csaknem nyolc után két százalékkal erősödött, annak ellenére, hogy a nyugat-európai tőzsdék enyhe mínuszban nyitottak. A forint is tovább erősödött és már stabilan a 260-as szint alatt van az euróval és 200-hoz nagyon közel a dollárral szemben. A javuló befektetői hangulatot még tegnap reggel a Citigroupnak adott húszmilliárd dolláros állami támogatás indította el, majd a Nemzeti Bank félszázalékos kamatcsökkentése erősítette.
Korábban gyakran kritizáltuk az MNB kamatpolitikáját, ezúttal azonban dicséret illeti a jegybankot. A kamatvágásra senki sem számított, ezért volt némi kockázata a döntésnek, de bejött. Nagyon jól választották meg az időpontot, mivel a jókedv uralta a pénzpiacokat, a bizalom erősödni látszott. Ebben a helyzetben a kismértékű kamatcsökkentés nem hat riasztólag, sőt magabiztosságot sugall. A lépésnek így sokkal nagyobb az elvi, mint a gyakorlati jelentősége, mert a 11 százalék még mindig nagyon magas, a vágás konkrét hatásai a hitelezési piacra elhanyagolhatóak.
Ez utóbbi szempontjából jóval fontosabb az a lépés, hogy ötről kettőre csökkentették a kereskedelmi bankok számára a kötelező tartalékráta mértékét. Ezzel a jegybank a likviditást kívánta javítani, mivel a felszabaduló pénzeszközök elősegíthetik a szinte teljesen leállt bankközi hitelezést. Ez az egész rendszert stabilizálhatja és növeli a bankok mozgásterét. A lakossági hitelek kamataira ennek nincs közvetlen hatása, de a hitelezés lehetőségeit kibővíti.
A kamatdöntés hivatalos magyarázatának volt egy figyelmet érdemlő pontja. A jegybank a lépést főként azzal indokolta, hogy a jelenlegi feltételek mellett a három százalékos inflációs cél még túl is teljesíthető. Bár ezt az MNB 2010-re érti, a jövő évre is jóval négy százalék alatti pénzromlást prognosztizál, miközben a költségvetésben továbbra is 4,3 százalék szerepel. A jegybank tehát ebben a kérdésben optimistább, mint a kormány, bár ennek háttere pesszimistább feltételezéseken alapul. Az MNB szerint ugyanis a GDP, az export és a belső fogyasztás visszaesése 2009-ben nagyobb lesz annál, mint amire a kormány számít.
