Pedig hogy megfogadtam, hogy nem kezdek itt várkertezni, bazározni!

Egy öreg melós, aki a szocializmust siratja. Egy vendég, aki Amerikából jön megköszönni, hogy az öreg 1957-ben megmentette. A mama, aki a panellakásban már csak faltól falig lát. A lány, aki csupán pénzt akar. Négy szemétre dobott ember. Mindegyiküknek igazsága van, és egyiküknek sem lehet igaza. A Kvartett című komédiát a múlt héten mutatták be a Pesti Színházban. A szerzővel beszélgetünk.

Vannak újítások, de a lényeg marad. Olyan játék – és dokumentumfilmek, néha marginálisnak gondolt művészfilmek, elfelejtett, felidézésre méltó régebbi alkotások láthatóak ebben a két hétben, amelyek felkavarnak, néha kellemetlenek, ám mindig értéket képviselnek, nem utolsósorban pedig Ausztriában aligha kerülnek a mozik műsorába – írja a .

Elrobogott harmincöt év, mint a gyorsvonat: ismét évfordulót ünnepel a Győri Balett társulata, méghozzá új darabokkal. A hazai (azaz győri) premier után október 22-én a MüPában láthatja a budapesti közönség a Bolero és a Carmina Burana új feldolgozását. Interjú Kiss János igazgatóval és Lukács András koreográfussal.

A világhírű amerikai írónak, Truman Capotenak – egyebek mellett az Álom luxuskivitelben és a Hidegvérrel szerzőjének – eddig ismeretlen kamaszkori műveire bukkantak. Elbeszélésekre és versekre is. Peter Haag, a zürichi Kein & Aber Kiadó alapítója és felesége, Anuschka Roshani, a Capote-összkiadás szerkesztője talált rá az írásokra a New York-i közkönyvtárban, amikor az író Meghallgatott imák című regényének elveszett fejezetei után kutattak.

Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című Aegon-díjas regénye már a kilencedik utánnyomásnál tart. A bestseller színpadi változatának ősbemutatóját Léner András rendezte meg idén Bécsben. A magyar színpadra átírt darabot nemrég mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. Telt házzal játsszák. A két alkotót nemcsak a szakmai siker és a közös generációs érzések kötik össze, hanem most már a barátság is.

Az a benyomásom, hogy a Budapesti Operettszínház mostanra úgy megépítette magát, hogy ha feje tetejére állana, azzal is tomboló sikert érne el.

„A „világösszeesküvést szövögető gonosz kapitalista spekulátor” retorika bevetése után (...) eltűnődtem, funkcionálisan mi szüksége erre a Fidesznek.

Az Évszázad-trilógia záródarabja csalódás. Szerzőnk a történelmi regényekben szokásos eljárás szerint alkalmaz kalandos életű civil szereplőket (róluk szól a történet), akiket aztán látványosan egzecíroztathat fantáziájának tornavizsgáján, és melléjük odaszerkeszt néhány valóságos históriai személyt, akik puszta ideidézésükkel szinte hitelesítik a mixet, az epizodisták mutatványait: a tigrisbukfencet és a nagyhalált. Így csinálja ezt a „történelmi regények” legtöbbje.

Megdöbbenését fejezte ki a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöksége amiatt, ahogyan .

A kasseli polgárok Kőszeg Ferenc kitüntetésével üzenni akartak a magyar kormánynak: nem értenek egyet Orbán törekvéseivel, azzal, hogy az országot Putyin stílusában uralja. Az egyik legnagyobb német magándíjat, az Értelem prizmáját olyan emberek vehetik át, akik bizonyították, hogy türelemmel és megértéssel sikerülhet lebontani a világnézeti korlátokat, az egyén hatással lehet ellenséges környezetére is. Kőszeg – aki a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke, egykori SZDSZ-es képviselő, a rendszerváltozás előtt a SZETA munkatársa és a szamizdat Beszélő szerkesztője volt – úgy véli, a civilszervezetek elleni támadás visszaüthet a kormányra.

A Magyar Nemzeti Filmalap filmszakmai döntőbizottsága azt a döntést hozta, hogy a Pálfi György Toldi című filmjének megvalósítását célzó, hosszú ideje tartó tárgyalássorozatot beszünteti, és az eredetileg megvalósításra szánt tervet a továbbiakban nem támogatja.

A 2009-es romagyilkosságokról eddig két hazai mozifilm is készült, s mindkettő berlini vetítését a magyar kormány politikai akciói tették botrányossá. Két éve Fliegauf Bence Csak a szél című alkotását a Berlinalén Ezüstmedvével díjazták. Az eseményen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szórólapokon figyelmeztetett arra, hogy a film csupán fikció.

Két deportált II. világháborús ellenálló emlékének adózik a Société Réaliste francia–magyar művészcsoport Párizsban felavatott alkotása. Ez az első alkalom, hogy kortárs magyar alkotó szobrát köztéren állítják fel a francia fővárosban – írja a .