Az államra száll az öröksége, ha erről nem tud
Sokan végrendelkeznek, de a digitális örökségről megfeledkeznek, holott a digitális vagyon is számottevő lehet.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) legfrissebb adatai szerint 2024-ben 9353 hagyatéki eljárás indult, de nem mindegyik zárult azzal, hogy az államé lett az örökség. Korábbi években az állam évente átlagosan 1500-1600 esetben örökölt, amikor az elhunytnak nem voltak fellelhető örökösei, vagy azok visszautasították a hagyatékot. Az állam által örökölt vagyon legnagyobb részét ingatlanok tették ki, évente mintegy 3,5-4 milliárd forint értékben. Ezzel szemben 2020-ban az állam 6,7 milliárd forint adósságot örökölt, ami meghaladta az örökölt vagyon értékét – számolt be róla a Pénzcentrum.
Ma már a digitális vagyon is az örökség része
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint egyre több magyar készít végrendeletet, különösen az élettársi kapcsolatban élők és a mozaikcsaládok körében, mivel a törvényes öröklés nem mindig tükrözi az elhunyt szándékait. Fontos figyelmet fordítani a digitális javakra is, mint például a kriptopénzek és online profilok, amelyek kezeléséről rendelkezni kell a hagyaték rendezése során.
A MOKK ennek kapcsán kiemelte, hogy a digitális javakkal, például kriptopénzekkel vagy közösségimédia-profilokkal kapcsolatban az egyik legnagyobb nehézség, hogy míg egy fizikai vagyontárgy, például egy családi ház vagy egy autó nyilván van tartva, ugyanezt a digitális javakról nem feltétlenül elmondható.
„Mivel a kriptodevizát nem tartják nyilván egy központban, mint például a bankszámlánk adatait a bankban, ezért kizárólag rajtunk múlik, hogy mások hozzáférnek-e ahhoz a halálunk után, vagy egyáltalán tudomást szereznek-e róla. Gondot jelent viszont, ha a kriptotárcához tartozó felhasználói kódhoz és a titkos jelszóhoz a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér, mert bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat. Célszerű ezért a kriptopénzekről kimutatást is vezetni, és erről utalást tenni a végrendeletünkben. Így anélkül lehet megállapítani a vagyon értékét, hogy a tárca megnyitásához szükséges kódokhoz bárki hozzáférne. A kódokat pedig lezárva, közjegyzői vagy ügyvédi letétbe érdemes helyezni, azzal, hogy csak a tényleges örökös férhet hozzá a hagyatékátadó végzés bemutatásával. Óriási jelentősége van tehát, hogy aki kriptopénzt tart nyilván, tudatosan rendezze el a vagyona sorsát”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
– hívták fel a figyelmet.
Előbb a temetés, aztán a hiteltartozás
Az öröklési jogi szabályok ismeretének hiánya komoly következményekkel járhat. Ha valaki törvényes örökös nélkül hal meg, és nem hagy végrendeletet, vagy az örökösök visszautasítják a hagyatékot, a teljes vagyon az államra szállhat. Ezért elengedhetetlen, hogy mindenki tisztában legyen az öröklési szabályokkal, és szükség esetén végrendelettel gondoskodjon vagyonának sorsáról.
Az állam által örökölt vagyonelemekre vonatkozó szabályok kapcsán a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a Pénzcentrum kérdésére kifejtette: amikor valaki örököl, akkor nemcsak a pozitív vagyonelemeket, hanem az elhunyt tartozásait is megörökli. Az örökös azonban csak az öröksége értékéig felel a tartozásokért.
„Amennyiben a magyar állam örököl az elhunyt után, ugyanúgy megörökli a tartozásokat is (ha vannak), mint bárki más, és az örökség erejéig felel azok kifizetéséért. Jó tudni azonban, hogy az adósságokat csoportokba rangsorolják. Mindig az előrébb álló csoportokba tartozó adósságokat kell előbb rendezni, a többit csak akkor, ha azokat is fedezi az örökség értéke. A temetési költségek például megelőzik a hitelek rendezését”
– emelték ki.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
