Kevés könyv gyakorolt rám ilyen elementáris hatást az utóbbi időben (az utóbbi húsz évben, mondjuk), mint Jiří Weil regénye, a Mendelssohn a tetőn.

A Bányavidék című drámatrilógiájával berobbant a magyar irodalmi és színházi életbe. Egy képzeletbeli erdélyi kis faluban, a rendszerváltás után játszódó, egymáshoz csak a helyszín révén kapcsolódó színművek a közeli bánya bezárása miatt talajt veszített emberek önpusztító életének bemutatásával porig rombolják a jobboldal által kedvelt Erdély-illúziókat. A mesteri dramaturgia, a kiválóan adagolt ízes humor, az egyedi nyelv a színházak kedvencévé avatta a Marosvásárhely mellett élő drámaírót.

Meghalt Gera Zoltán, a nemzet színésze – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága szombaton az MTI-vel.

A múlt héten mutatták be az Örkény István Könyvesboltban Ungváry Rudolf új kötetét. A láthatatlan valóság – A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon című tanulmánykönyv szerzője a 168 Órának elmondta: ameddig demokrácia van, addig valamilyen megváltozott formában a fasisztoid magatartás mindig visszatérhet. Hiszen, mint Ungváry Rudolf kifejtette, a demokrácia sok szempontból a világ „legrosszabb rendszere”.

Manapság minden, képkeretező meg papírbolt, amelyben képző-művészeti jellegű naptárak is kaphatók, rögtön Nemzeti Galériának nevezi magát.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba is megérkezett az amszterdami Anne Frank Ház 2010-ben indult, írást és olvasást népszerűsítő vándorkiállítása. Az Olvass és írj Anne Frankkal! című tárlat interaktív csoportfoglalkozásokkal várja a 9-15 év közötti diákokat.

Fiatal roma médiaművészek munkáiból nyílt tárlat Berlinben. A nemzetközi alkotógárdát felvonultató, médiainstallációkkal és audiovizuális performanszokkal egybekötött eseménysorozatot a Romédia Alapítvány a Kulturstiftung des Bundes kiemelt támogatásával a TAK Theater im Aufbau Haus-ban és a Kai Dikhas Galériában valósította meg 2014. október 17-18-án.

Zseniális ötlet ez a Kossuth Lajos utcai üzlethelyiség, földig érő ablakaival, utcára nyíló ajtajával. Ki és be lehet nézni, miközben megy az előadás, amely így valami performance is lesz egyúttal.

A Farkasszem című előadás műfaji meghatározása nem könnyű feladat, hiszen nem nagyon találni előzményt, korábban nem volt példa hasonló jellegű előadásra.

A Szépművészeti Múzeum – a tavalyi impozáns és grandiózus Ganymed Goes Europe projekt után – idén is felkért tíz magyar írót, hogy a múzeum gyűjteményéből válasszanak ki egy-egy alkotást, amely kellően inspirálja őket nyolc-tíz perces szövegműre. Ezeket aztán mini színielőadássá formálta – S. Nagy Katalin művészettörténész segítségével – a két rendező: Pelsőczy Réka és Török Ferenc. A színészek „animált képként” játsszák a történetet. A novemberi Textúra szerzői: Bán Zsófia, Bartis Attila, Garaczi László, Jókai Anna, Kiss Noémi, Parti Nagy Lajos, Szabó T. Anna, Térey János, Tompa Andrea, Závada Pál.

Ha azt mondom, flamenco? Azt mondod, tánc. De nem csak az. Alapjai, amelyek mélyen a hispán-andalúz kultúrában gyökereznek, az énekben, a gitárjátékban és a táncban öltenek formát. A flamenco azonban még ennél is több. Vallás, életforma, gasztronómia. Nemzeti kincs, amely kultúrákat köt össze.

Az Olvass és írj Anne Frankkal című kiállítás elsősorban a 9–15 éves korosztálynak szól, az alkotók célja, hogy az író kamaszlány, Anne Frank példája közelebb vigye a gyerekeket az olvasás és az írás szeretetéhez. A megnyitón három, magyarul frissen megjelenő könyv is bemutatásra került Anne Frankról.

Margitai Ágit 1962-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1981-ben lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész, 1995-ben pedig Déryné-díjat kapott. 2006-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett, 2010-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

A Mundruczó Fehér istenével megnyíló fesztiválon Pálfi Szabadesése mellett a legújabb magyar filmsiker, Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című diplomafilmjét és Dargay Attila 1981-ben készült világhírű rajzfilmklasszikusát, a Vukot is műsorra tűzik.

Írója, rendezője, szereplője is az előadásainak, amelyek a privát világ tébolyai mellett mind többször állítják fókuszba a közélet borzalmait is. A tavaly bemutatott Titkaink kibeszéletlen ügynökügyeinkre koncentrált. A minap színre vitt Bárkibármikor darabjában a családi viszonyrendszerek abszurdjain van a hangsúly. A Titkaink nemrég elnyerte a színikritikusoktól a legjobb előadásnak járó díjat, ahogy más művei is évek óta sorra kapják az elismeréseket. Szerzőként is csúcsra ért: a múlt évben neki ítélték oda az Artisjus Irodalmi Nagydíjat.