A Kortárs Magyar fiatal alkotók csoportja (KOMA) az országban egyedülálló programot indított Újpalotán. Művészeti vezetőjük, Zrinyi Gál Vince színész a közösségi színház és filmezés új módszereit dolgozta ki.

Éppen ideje volt ennek a kötetnek. Éppen ideje volt a szembenézésnek.Hetven évvel ezelőtt egy város elvesztette polgárainak csaknem egyharmadát. Elvesztette önbecsülését, hagyományát, elvesztette önmagát.

Pedig ha valaki, ő aztán igazi mester – persze nem a szó főiskolai, hanem reneszánsz értelmében.

Az év utolsó negyedében, az ünnepek alatt a Bécsbe látogatók törhetik a fejüket, melyik kiállítást nézzék meg – vagy milyen sorrendben tegyék ezt. A mostanában megnyílt kiállítások mind egészen január végéig megtekinthetők – némelyik még februárban is – , így nem kell kapkodni, van idő eldönteni, beosztani a látnivalókat. (A ajánlata)

Nobel-díjas regényíró művéből készült a legújabb Nyikita Mihalkov-film. A világhírű, és a szakmabeliek által a Putyin elnökkel való barátsága miatt sokat támadott orosz filmművész új műve, a Napszúrás a Krím-félszigeten játszódó szerelmi történet.

Reisz Gábor diplomafilmjében – címe: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan – a magyar hétköznapok valós abszurditása szürreális képekkel keveredik. A film Áronnak, egy huszonkilenc éves, frissdiplomás filmesnek a sodródásairól szól. A főszerepet Ferenczik Áron játssza, Reisz Gábor egykori film szakos osztálytársa. Az alkotás elnyerte a miskolci CineFest nemzetközi filmfesztiválon a zsűri nagydíját. Karlovy Varyban és a Magyar Filmhéten is sikert aratott. Hamarosan pedig látható a honi mozikban.

Nemrégiben Rubovszky György, a parlament tán két bizottságának is elnöke, Bolgár György egyik kérdésére válaszolva emelkedett hangon kérte számon az újságíró jogi felkészültségét, többek között Platón és Arisztotelész szövegismeretét.

E heti szabadságharcunkat Török Ferenc filmjében tekinthetjük meg. Alapkérdése: lehet-e szabad madár az a valaki, akinek szabályos budapesti lakcímkártyája van? Lehet-e embernek úgy szárnyalnia, mint egy szabad madárnak? Mit ér a mi szabadságunk, amikor nem akarjuk kiszolgálni a köz- és magánhelyeket?

Színész szakon végzett, később lett író, rendező. Legutóbbi regényében – Kedves Isten – egy kisfiú gyermekotthonba kerül 1960-ban. Levelekben meséli el történeteit. A könyv a kölyök édesapjáról, a kommunista művészről is szól, akit 1956-os forradalmi tevékenysége miatt bebörtönöztek. Horváth Péter a kötet valóságos hátteréről, édesapjáról és saját intézetis időszakáról is beszél a 168 Órának.

Patrick Modiano múlt csütörtökig az emberiség legnépesebb csoportjába tartozott: azok közé, akik még nem kapták meg a Nobel-díjat. A helyzet azonban 2014. október 9-én megváltozott.

Harmincnégy nyelven énekelt, amikor húsz éve bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Ebben azóta sem múlta felül senki. Vitalitásban, szeretetben, életigenlésben, humorban és optimizmusban sem nagyon. Ahogy piros ruhában, homlokán az emblémájává vált homlokpánttal és gitárjával megjelent, azonnal megtelt a stúdió életerővel, vidámsággal. Történeteit mesélvén lehetetlen unatkozni mellette. A közelében energiával töltődik fel még az ellankadt lélek is.

Pedig hogy megfogadtam, hogy nem kezdek itt várkertezni, bazározni!

Egy öreg melós, aki a szocializmust siratja. Egy vendég, aki Amerikából jön megköszönni, hogy az öreg 1957-ben megmentette. A mama, aki a panellakásban már csak faltól falig lát. A lány, aki csupán pénzt akar. Négy szemétre dobott ember. Mindegyiküknek igazsága van, és egyiküknek sem lehet igaza. A Kvartett című komédiát a múlt héten mutatták be a Pesti Színházban. A szerzővel beszélgetünk.

Vannak újítások, de a lényeg marad. Olyan játék – és dokumentumfilmek, néha marginálisnak gondolt művészfilmek, elfelejtett, felidézésre méltó régebbi alkotások láthatóak ebben a két hétben, amelyek felkavarnak, néha kellemetlenek, ám mindig értéket képviselnek, nem utolsósorban pedig Ausztriában aligha kerülnek a mozik műsorába – írja a .

Elrobogott harmincöt év, mint a gyorsvonat: ismét évfordulót ünnepel a Győri Balett társulata, méghozzá új darabokkal. A hazai (azaz győri) premier után október 22-én a MüPában láthatja a budapesti közönség a Bolero és a Carmina Burana új feldolgozását. Interjú Kiss János igazgatóval és Lukács András koreográfussal.