Dés András: Farkasszem

A Farkasszem című előadás műfaji meghatározása nem könnyű feladat, hiszen nem nagyon találni előzményt, korábban nem volt példa hasonló jellegű előadásra.

2014. november 6., 13:44

Dés Andrástól sohasem állt távol a műfaji korlátok átlépése és saját határainak feszegetése. Dzsesszzenészként olyan hangszereken játszik, amelyeknek nincs valódi hagyománya a műfajban, a Konzervnyitó Akciócsoport című sorozatában a társművészetek képviselőit hívta vendégül interaktív zenés beszélgetésre, gyerekműsoraiban az improvizáció és a kreatív játék a főszereplők.

A Farkasszem című előadás műfaji meghatározása nem könnyű feladat, hiszen nem nagyon találni előzményt, korábban nem volt példa hasonló jellegű előadásra. Egy dzsesszzenész ütőhangszeres, aki fogja magát és az évek során felhalmozott zenei tudását színházzá alakítja. Dés hangszereinek segítségével lazán összefüggő jelenetek sorát állítja össze, amelyekben az emberek közötti viszonyrendszereket vizsgálja. A jelenetek során változik az arány a színház és a koncert között: van, ahol a színházi eszközök használata dominál, és van, ahol a zene játssza a főszerepet. Mindehhez szigorúan szerkesztett dramaturgiát, olykor a spontán improvizáció varázsát, élő elektronikát és ősi ösztönvilágot idéző ritmusokat hív segítségül. És közben egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy ő nem színész, hanem zenész, aki színházat játszik.

Dés András 2005-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dzsessz tanszékén. Az elmúlt évek több meghatározó dzesszegyüttesének tagja volt és számos világhírű zenésszel játszott. Ütőhangszeresként közreműködött több mint hetven albumon, és számos filmhez, színházi előadáshoz szerzett zenét, előadóművészként pedig bejárta a világot a Carnegie Halltól a Covent Gardenen keresztül a sanghaji világkiállításig. 2010-ben előadóművészként Artisjus-díjat kapott, 2013-ban pedig a JazzMa.hu weboldal olvasói Az Év Ütőhangszeresének választották.

Az elmúlt évek során Dés egyéni ütőhangszeres szettet fejlesztett ki magának, melyen jobb kezével dobosként, a ballal pedig ütőhangszeresként játszik. Számos egyéb kézi ütőhangszert is használ, többek között a magyar kannát és ütőgardont, hangszereket a latin-amerikai tradícióból vagy keretes dobokat a világ különböző tájairól, amelyeket első, önálló színházi előadásában is használni fog.

Bemutató: 2014. november 8. 19 óra
További előadás: november 19. 19 óra és december 18. 19 óra

„...fejest ugrottam ebbe a játékba. Végül is a dzsesszzenész mindig ezt csinálja: komolyan játszik, illetve azt játssza, hogy komoly. Egy ütőhangszeres pedig örökké kísérletezik és keresgél. Miért ne próbálnám meg ezt most színházban, úgy, ahogy még senki sem csinálta? Farkasszemet nézek a hangszereimmel, a tudásommal, a nem tudásommal, a közönséggel, a minket körülvevő világgal és problémákkal. Van miből meríteni. Sokan néznek körülöttem farkasszemet valamivel vagy valakivel: egyén a társadalommal, többség a kisebbséggel, ember az emberrel, ember az istennel. Leginkább persze saját magu(n)kkal...”

Dés András

Előadó: Dés András
Dramaturg: Upor László
Hang: Somodi Ádám
Fény: Payer Ferenc
Rendező: Horváth Csaba