Borbély a kirakatban

Zseniális ötlet ez a Kossuth Lajos utcai üzlethelyiség, földig érő ablakaival, utcára nyíló ajtajával. Ki és be lehet nézni, miközben megy az előadás, amely így valami performance is lesz egyúttal.

2014. november 6., 16:56

Bán János egyszemélyes produkciója, A borbély a Katona József Színház afféle „kihelyezett” előadása, Tolnai Ottó novellája alapján, Hudi László rendezésében.

Ki-kinézünk mi, nézők is, az alkalmi borbélyüzlet alkalmi vendégei, látjuk, hogy odakint meg-megállnak a járókelők, benéznek, valaki be is jön, érdeklődik, mi folyik itt. Válasz helyett kap egy pohárka snapszot a borbélytól.

De tényleg, mi folyik itt? Monológ, interaktív játék, anekdotázás, emlékfoszlányok egy jellegzetes huszadik századi és közép-európai élet történetéből. Bán otthonosan jön-megy birodalmában, beszélget velünk, közben borotvál (két nézőt is beültet a borbélyszékbe). Mesél, ahogy egy borbélynak mesélnie lehet, bele-belekap egy történetbe, majd egy másikba, később visszatér az előzőhöz, mikor mennyi idő adódik, meddig tart egy hajvágás, borotválás. Mesél a környék lakóiról (néha „felismeri” őket, ha elsétál valaki az ablak előtt), rég eltűnt kuncsaftokról, akiknek már csak levágott haja maradt itt emlékül, takaros üvegekbe zárva az üzlet polcain, bizarr trófeák. A történetdarabkák az előadás során így-úgy összeállnak bennünk. Az apáé, aki egy puhafa gyúródeszkával, akár egy golyófogó pajzzsal vészelte át az ukrán frontot, az első feleségé, aki egy zsák lángliszttel élte túl a háborúra következett békét, hogy aztán egy kútban lelje halálát. Amihez, mellesleg, talán a borbély is hozzásegítette kicsit. Ha nem is épp ezért, de idővel őt is előveszi a hatalom, hiába, foglalkozási ártalom, hogy az osztályellenséget is meg kell borotválni.

Kedélyes és szomorú, egyszerű és titokzatos, joviális és kicsit félelmetes is Bán János teljes átéléssel megszemélyesített borbélya. És magányos is nagyon, a mindig szerepelni vágyó-kényszerülő, kirakatban élő emberek végtelen magányossága rezzen a színész minden grimaszában, mozdulatában.

Amikor pedig már végleg vége minden történetnek, Bán borbély egyszerűen elsétál a színről. Csak kilép az ajtón, és eltűnik az utca sivár kelet-európai forgatagában. A segéd már takarítani kezd, mire felfogjuk, hogy nem is jön vissza. Az is lehet, hogy soha többé.

Ferencz Zsuzsa

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

2024. április 11., 11:02

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.