Szombaton ­több mint száz előadóművész lép színpadra a Papp László Sportarénában a Nemzeti Minimum nevű civil kezdeményezés koncertjén. A szervezők arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon legalább negyvenezer gyerek nap mint nap nem jut minőségi ételhez, és több mint százezer fiatal rendszeresen éhezik. Bornai Tibor zenész azt mondja: tettekre kell hogy sarkalljon mindenkit a probléma nagysága.

„A mester én vagyok!” – hirdeti a kiállítás címeként az elhíresült Füst Milán-idézet. Igaz. De az is igaz, hogy a mesterré váláshoz, a mesterszerep tökéletes eljátszásához egy tökéletes segítő is kellett, akit – jegyezzük meg ezt a nevet – Hefler Erzsébetnek hívtak.

„A mindenkori kormány dolgozzon ki olyan új gyermekétkeztetési hálózatot, amellyel minimalizálni lehet az éhező gyerekek számát Magyarországon, és garantálja erre a fedezetet a mindenkori költségvetésben.” – ezzel a céllal jött létre a Nemzeti Minimum. A látvány- és díszlettervező Horgas Péter akkor indította el ezt a civil kampányt, amikor egy tanulmányban azt olvasta: ma Magyarországon legalább 40 ezer gyerek nap mint nap nem jut minőségi ételhez, és több mint százezer fiatal rendszeresen éhezik. Kiállás és kiáltás a Nemzeti Minimum szeptember 26-i koncertje a Papp László Sportarénában – több mint száz előadó-művésszel.

Cégéres gazemberek próbálják kivezetni az országot Európából, ha ez nem sikerül nekik, az azokon az önkénteseken fog múlni, akik most megmutatták: léteznek – erről Parti Nagy Lajos költő beszélt azon a felolvasóesten, amely a Színházak Éjszakáján a menekültkrízissel foglalkozott. A kora hajnalba nyúló programon színészek idéztek lapunk két újságírója: Krug Emília és Pungor András portréiból, riportjaiból is és bemutatták Kovalovszky Dániel a 168 Óra fotósának Bicskén és a Keleti Pályaudvaron készült képeit.

Tudják, hogyan szoktak kezdődni az efféle történetek? Ez elment vadászni, ez is meg emez is. Hárman. A rossz erkölcsű ügyvédnő, a tutyimutyi férje meg a gátlástalan, gazdag kliens. Aztán akad puska is, szintén három. Csak idő kérdése, hogy legyen halott a vadregényes erdélyi erdőben: van már áldozat, gyilkos, bűnsegédi cinkos és tanú.

Édesanyja Kincses Veronika, a világhírű operaénekes. Édesapja Vajda József, a Magyar Rádió Zenekarának szólófagottosa. Vajda Gergely a klarinét szak mellett dirigensként is diplomát szerzett a Zeneakadémián. Jelenleg a Huntsville-i Szimfonikusok zeneigazgatója, az Armel Operafesztivál művészeti vezetője s a Magyar Rádió Zenekarának első vendégkarmestere. Hivatásában hasonló stratégiát követ, mint kulturális közemberként.

Befejeződött Török Ferenc új filmjének a forgatása. Szántó T. Gábor Hazatérés című novellája alapján készült a forgatókönyv.

„London legütősebb vígjátéka”: így hirdeti a Centrál Színház a Ma este megbukunk című új előadását.

Életének 90. évében, szerdán elhunyt Kun Vilmos, a Katona József Színház alapító tagja, Érdemes Művész – tudatta az MTI-vel csütörtökön a teátrum. Rengeteg film-, rádió- és szinkronszerep fűződik a nevéhez, a szélesebb közönség a Szomszédok című teleregényben ismerhette meg.

Nemcsak az a baj Gorbacsovval, amit a hajdani Szojuz hívei a szemére vetnek, hogy lefegyverezte a szuperhatalmat, lemondott a hidegháborús vetélkedőben való részvételről, elengedte a szatellitállamokat, eltűrte és elősegítette a párt szétporladását és a SZU megszűntét, lepacsizott Reagennel és a Nyugattal. Nagy bajba hozta ő a kémregények szerzőit is.

Van valami abban, hogy Zeke Edit díszlet- és jelmeztervező csúcstartó. Harmadszorra tervez látványt éppen Puccini Toscájához és pont a Miskolci Nemzeti Színházban. Persze mindig más-más rendezői koncepcióhoz az elmúlt húsz évben. Most Kesselyák Gergely karmester operaolvasatához.

2015. szeptember 15-én dr. Tóth József polgármester az ünnepi köszöntőjét követően felavatta Radnóti Miklós Pozsonyi út–Radnóti Miklós utca sarkán felállított szobrát. A XIII. kerülethez „ezer” szállal kötődő költő munkásságát Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a XIII. kerület díszpolgára méltatta, megemlékezve a szobor alkotójáról, Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászról is.

Egy éve jelent meg Péterfy-Novák Éva Egyasszony című kötete. A szerző irodalmi naplójában harminc éve halott kislányának állít emléket.

495 oldalon át osztja meg velünk a szerző filmesztétikai gondolatait. Minden esztétának, aki ebben a zártkörű szakmai világban pályára lép, valami új kategóriával kell előrukkolnia, különben nem veszik komolyan. Nos, Bokor Pál Bazin Kracauer, Deleuze és a többi, az átlagolvasó előtt ismeretlen nevek gondolatköréből kilépve egy pofonegyszerű fogalommal lep meg minket.

A Mindent Éváról amerikai kultfilm lett. Éva, a fiatal színésznő bemosolyogja magát a színház nagyvilágába. Próbálja lejátszani a pályáról az idősebb sztárt, Margót. Utóbbit Bette Davis formálta meg a filmben: Cannes-ban díjat kapott alakításáért.