Két hónapja derült ki, hogy a fővárosi fenntartású, több mint harminc éve működő Budapesti Fesztiválzenekar nem szerepel Budapest 2017-es költségvetésében. A világhírű zenekar vezetői nyílt levélben fordultak Tarlós Istvánhoz. A közgyűlés ma végül arról döntött: a zenekarnak jövőre 75 százalékkal kevesebb pénzt adnak.

Leonardo da Vinci titokzatos hangszerét, a viola organistát mutatja be Budapesten Sławomir Zubrzycki lengyel zongoraművész, zeneszerző és hangszerkészítő, aki a reneszánsz mester eredeti tervei alapján készítette el a billentyűs és vonós hangszer ötvözetét – írta meg a Fidelio.hu.

Nincs meghatóbb annál, mint amikor valaki 72 évesen veszíti el az ártatlanságát, és szorongva bár, de láthatóan élvezi. Rédei Ferenc ma ennyi idős, és most szerdán nyílt meg sajtófotóiból élete első kiállítása.

Vitray Tamás így ajánlja Szegvári Katalin Nem celeb, csak híres című könyvét: „Lássanak csodát: a Szerző – maga is a szó legteljesebb értelmében szaktárs – nem magáról ír, hanem a többieket mutatja be! Azokat, akiket – ahogy írja – szeret. Itt és most Szerzőnk szeretettel közelít, e szerint is válogat. Akik ismerik őt, tudják, nincs jogunk kételkedni. Ebben nem ismer tréfát.”

Elátkozott év 2016 a pop-rock híveinek. Előbb David Bowie, aztán Paul Kantner, majd Keith Emerson. Most pedig Prince. És a minneapolisi minizseni (valódi nevén Roger Nelson) sorstársaival ellentétben még a hatvanat sem érte meg. Bowie-t és Kantnert gyógyíthatatlan betegség vitte el, Emerson a halálba menekült, Prince valószínűleg gyógyszerfüggőségének lett áldozata. Krónikus csípőfájdalmaira szedte az orvosságot.

A héten mutatják be a mozikban Till Attila Tiszta szívvel című, új, harmadik nagyjátékfilmjét. Különleges akcióvígjáték: a történet középpontjában egy kerekes székes banda áll, amelyben két mozgássérült fiatal közeli barátságot köt egy kerekes székes bérgyilkossal. Így a maffia szolgálatába állnak. A film újszerű képet ad az alvilágról. A fő hangsúly mégis a szereplők bemutatásán van: őket hétköznapi helyzetekben, kutyasétáltatás vagy vásárlás közben ismerjük meg.

Egyre kevesebb állami forrás jut nálunk a kultúrára. A Fidesz-kormány megalakulása óta a Nemzeti Kulturális Alap elveszítette politikai függetlenségét. Az egykori legnagyobb szakmai finanszírozó szervezet megszűnik. Nem jött létre mecénásréteg sem. A romló gazdasági helyzetben a szponzorcégek száma is csökken. A szellemi értékek támogatására alternatív megoldásokat kellene találni. Ilyen lehet például a közösségi finanszírozás is: a kulturális projektek költségeit civil polgárok széles köre adja össze. Pénzt adományoznak arra, hogy a számukra értékes alkotások, innovatív ötletek megvalósulhassanak. Ám az ilyen közösségi modell csak ott működhet, ahol az emberek fontosnak tartják a kultúrát, és áldozni is hajlandók rá.

Jó hazafi az, aki nagyon szereti országát és annak népét, mert az a hazája, a szomszéd országot és annak népét pedig kevésbé szereti, mert az nem a hazája. Aki jó hazafi, eszerint nemcsak szeretni, hanem gyűlölni is tud. Bajba akkor kerül, ha országának népe nem „vegytiszta” – márpedig a történelem a jelek szerint magasról tesz a vegytisztaságra.

Érzések, vágyak, illatok, gondolattöredékek gomolyognak definiálatlanul ezekben a csodás festményekben, erők jelennek itt meg, melyeknek sem ő, sem mi nem ismerjük okát és eredőjét...

Lukács György halála után egy évvel, 1972-ben levéltár és kutatóhely lett a filozófus lakása. Nyolcezer kötet van itt, tízezer kéziratos anyag, tizenötezer levél, valamint fotó-, film- és hanganyag. Cikkünkre különféle reakciók érkeztek, ezeket tesszük most közzé. E héten pedig vélhetően eldől, hogy a Lukács György egykori lakásában található hagyaték, illetve a filozófus halála után létrejött gyűjtemény helyben és egyben marad-e, vagy tényleg szétköltöztetik.

Kilencvenéves lenne Janikovszky Éva április 23-án. A Pesti Magyar Színház – a Móra Könyvkiadóval közösen – egész napos programokat szervez kicsiknek és nagyoknak. Egyebek mellett kiállítást rendeznek Janikovszky Éva könyveinek illusztrációiból, lesz kézműves- és mozisarok, itt az író képeskönyveiből készült rajzfilmeket vetítik.

Spiró György szerint Kertész Imre a kilátástalannak tűnő évtizedekben a legszabadabb ember volt, Esterházy Péter a csöndet, a nyugtalanságot és a szenvedést nevezte az írót jellemző legfontosabb szavaknak a Nobel-díjas Kertész Imre pénteki búcsúztatásán a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.