A társadalom kertjei – Bálint gazda memoárja
Bálint György – vagy ahogyan őt egy ország ismeri: Bálint gazda – Keserédes éveim című önéletrajzi kötete 2002-ben jelent meg, és pillanatokon belül elkapkodták. Bár többször újranyomták, a memoár állandó hiánycikk lett a hazai könyvpiacon. Barátok és lelkes olvasók unszolására „Gyuri bácsi” úgy döntött, folytatja életrajzát, amelynek harmadik, bővített kiadását a zsúfolásig megtelt Írók Boltjában a múlt héten mutatták be.
A könyvet az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséghez tartozó Wesley Kiadó jelentette meg és a szerző a lelkészt kérte föl az előszó megírására.
Bálint György és Iványi a rendszerváltás utáni első szabad parlamentben voltak SZDSZ-es képviselők. Mindketten otthagyták a politikát, barátságuk azonban megmaradt. Az evangélikus közösség temploma annak idején Békásmegyeren, egy szemétdomb helyén épült. Bálint gazda gyakran kijárt oda, segített a szennyezett földet termővé tenni, azon szőlőt ültetni.
Ez az epizód akár szimbóluma is lehetne Bálint György életének. Most megjelent könyvének is ez az egyik fontos üzenete: a tehetséget, tudást nem a saját karrier építgetésére kell használni.
A rászorulókat kell segíteni, a társadalmat szolgálni.
Bálint György 96 éves, és bár átélte a huszadik századi magyar történelem tragédiáit, a holokausztot, majd a Rákosi-diktatúrát, életkedvét sohasem veszítette el:
– Minden rossz ellenére az embernek meg kell őriznie az optimizmusát. Enélkül nincs egyéni szellemi haladás, sem társadalmi fejlődés – mondta Bálint György a 168 Órának.
Ma is elképesztően aktívan él. Országos iskolakertészeti programokat szervez, és az önellátó gazdálkodást hirdeti:
– 2050-ben tízmilliárd ember fog lakni a bolygón, létkérdés tehát, hogy megtanuljunk jól gazdálkodni a termőfölddel. Akinek nincs telke, akár az erkélyén is nevelhet például fűszernövényeket. Nemcsak gazdaságilag, de pszichológiailag is hasznos ez. A legfontosabb persze a mikrokörnyezetünk karbantartása, s ez nemcsak a fizikai, az ökológiai környezetre vonatkozik, hanem arra is: miként bánunk a családtagjainkkal, a barátokkal, munkatársakkal. Az egymás iránti megbecsülés és tisztelet a tisztességes élet alapja – tette hozzá Bálint György.
