Magyar erotika Cannes-ban
Két frissen végzett rendezőnő erotikus hangvételű, szürreális animációs rövidfilmjei képviselték idén Magyarországot a cannes-i fesztivál versenyprogramjaiban. Andrasev Nadja A nyalintás nesze című alkotását a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation szekcióban (ahol megosztott harmadik díjat nyert), Tóth Luca Superbia című munkáját pedig a Kritikusok Hete rövidfilmes válogatásban mutatták be.
Mindkét meghívás már önmagában is nagyon jelentős dolog, miután a kétezer rövidfilmes nevezés közül ritkán kerülnek be animációs alkotások az élőszereplős filmek versenyébe. A Bodor Ádám Megbocsátás című novellájából készült A nyalintás nesze az első magyar animációs alkotás a diplomamunkákat felvonultató szekcióban, ahol a meghívott 18 rövidfilm közül négy animáció.
A magyar filmkritikusok díját januárban elnyert 9 perces digitális rajzanimáció egy erotikus szerelemi történet egy, a növényeit meztelenül locsolgató nő és a szomszéd macskája között. A nőt vágyakozva bámuló állat egy nap eltűnik, majd férfivá változva tér vissza, hogy beteljesülhessen a szerelem. A film megosztott harmadik díjat nyert a szekciójában.
A játékos érzékiség jellemző Tóth Luca első filmjére is, amelyet a szervezők egyszerűen csak orgiafilmként mutatottak be a vetítés előtt, s amely a magyar társadalom utópisztikus metaforájaként is értelmezhető. A szerző kifordította a nemek közti előítéleteket, illetve a biológiai alapokra és társadalmi hagyományokra helyezett nemi szerepeket. A kettéosztott, törzsi jellegű társadalomban a különélő meztelen nők uralkodnak, akik hatalmas melleiket használják elcsökevényesedett karjaik helyett. Elsősorban a kicsi, védtelen, jól öltözött, műkedvelő férfiak kordában tartására, akik nemi szerveikkel gyermekszülésre is képesek. A megosztottság feloldását és az egyenlőséget a két nem között az őrült szex hozza meg.
Andrasev Nadja és Tóth Luca is a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett. A Superbia alkotója Angliában folytatta tanulmányait, 2013-ban a londoni Royal College of Art animáció szakán készítette el A kíváncsiság kora című diplomafilmjét, amely a nagy presztízsű Annecy animációs filmfesztiválon Franciaországban elnyerte a zsűri különdíját, a magyar nézők pedig Pálfi György Szabadesés című filmje kísérőfilmjeként találkozhattak vele. A nyalintás neszét pedig Cannes után mutatják be Annecyban.
A legfiatalabb generáció mellett a magyar mozi aranykoráról is megemlékeztek idén a fesztiválon, a Cannes Classics szekcióban. Makk Károly előtt a Szerelem című filmje felújított változatának vetítésével tisztelegtek. A filmet a 90 éves rendező is elkísérte, aki ugyanabban a szmokingban köszöntette a nézőket, amelyet a 45 évvel ezelőtti cannes-i legendás bemutatón viselt.
A közelmúltban elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas magyar operatőrről készült francia portréfilmnek is a fesztiválon volt a bemutatója. Pierre Filmon halála előtt egy évig követte a magyar operatőrt szülővárosától, Szegedtől Budapesten, Rómán és Párizson át kaliforniai otthonáig, s útközben arra kérte Zsigmond Vilmos művészbarátait, rendezőket, operatőröket és filmszínészeket, hogy meséljenek az amerikai filmkészítést megújító operatőr életéről és művészetéről.
A magyar jelenlétből sajnos idén hiányoztak a kortárs játékfilmek, miközben a román újhullám alkotói évek óta visszatérő vendégek Cannes-ban. A hivatalos versenyprogramba két, a második legjelentősebb, Un certain regard elnevezésű programba egy román film kapott meghívást, s szinte valamennyi szekcióban feltűntek a szomszédos ország nagyon erős társadalomkritikus alkotásai.
Az Arany Pálmáért versengő Sieranevada című családi tragikomédia Cristi Puiu rendezésében, valamint a román társadalmat eluraló korrupcióról és megalkuvásról szóló Érettségi, Cristian Mungiu drámája is a rendszerváltás utáni Közép-Európa alapvető problémáit tárja fel nagyon közérthető formában. Ahogy a francia Le Figaro írta, Románia uralja a versenyprogramot. Kis ország jelentős filmművészettel.
