Igazán nem vagyok híve a „bezzeg a Lajtán túl kolbászból van a kerítés” típusú összehasonlítgatásoknak, de az a helyzet, hogy ezúttal mindez elkerülhetetlen. Az a véletlen szerencsétlenség történt, hogy lényegében egyszerre nyílt kiállítás Budapesten és Bécsben az orosz avantgárdról.

Szögezzük le mindenekelőtt: a Magyar Sajtófotó Kiállítás mostanra megtalálta méltó helyét és megfelelő formáját. Évtizedes bolyongás után (járt szegény a Müpától a Nemzeti Múzeumig sok helyütt) tavaly találtak egymásra a Capa Központtal (leánykori nevén Ernst Múzeum).

Több új rendezvénnyel, így Árpád-kori kalandozással, tirpák lakodalommal és pálinkafesztivállal bővül a Sóstói Múzeumfalu idei programja.

Azurák Csaba hat és fél éven át vezette a TV2 híradóját, a csatorna azt ígérte, hamarosan visszatér a képernyőre úr, politikai-közéleti háttérműsorával.

A fenti cím első szava mindenki számára érzékelhetővé teszi, hogy itt nem a mélakóros dán királyfi szomorú történetére kell ráhangolódnunk, noha tudvalévő: korabeli források szerint belőle, ha megéri, bazi nagy király vált volna még. De nem érte meg. És hiába várjuk, lám, hogy valaki ambiciózus az ő történetéből is megcsinálja a Hamlet 2.-t. A folytatást. Amely megélhetne a kertévék műsorán. (Mint Hamlet és Isaura...)

Nemzetközi piacra kerül a Virtuózok, a köztévé komolyzenei tehetségkutatója. A Dick Clark Productions megvásárolta a saját gyártású műsor licencét, ezzel pedig gyakorlatilag házalhatnak vele az egész világon.

Miközben a magyar Oscar-díjtól hangos a sajtó, kicsit kevesebb figyelem jut a többi magyar filmre. Pedig a harmincas filmrendezőink sorra nyerik a nemzetközi fesztiválokat. E generációhoz tartozik Horváth Lili is, akinek első játékfilmje, a Karlovy Varyban fődíjat nyert, s mellé a külföldi filmkritikusok díját. Alkotása azóta több világversenyen is tarolt.

A japán kultúrát bemutató programokkal is várja vendégeit a cseresznyefa-virágzás alkalmából megrendezett szakuraünnepen a mostani és a következő hétvégén a fővárosi Füvészkert.

A Rózsavölgyi Szalonban ősbemutató lesz április 5-én. Makk Károly Szerelem című legendás filmjének színpadi változatát Léner András rendezi; Makk művészeti tanácsadója a produkciónak.

Eredetileg az volt a tervem, hogy leszedem a keresztvizet az Erkel Színház új Verdi-bemutatójáról, A trubadúrról (amely voltaképpen a tavalyi miskolci bemutató fővárosba száműzése, a dalszínház hagyományai szerint), mert az volt a benyomásom, hogy Galgóczy Judit rendezése merész ugyan, de meglehetősen öncélú.

Kossuth-díjat kapott március 15-én. A Vígszínháznak 1972-től tagja. Kiváló rendezők sorával dolgozhatott együtt, köztük a hagyományosabb színjátszás mestereivel és progresszív színházcsinálókkal is. A színművész több mint négy évtizedes társulati tagságának tapasztalatával is mondja: meghatározó színházak esetében semmi sem fehér vagy fekete. Profiljuk is mindig színes. De beszél közéletünk pengeváltásairól is.

Az 1939-es Batman és az 1933-as Superman mind a mai napig a DC Comics legikonikusabb képregénysorozata, így várható volt, hogy egy napon a két hős szövetkezik, vagy egymásnak esnek. A két DC karakter harcát már bemutatták képregényekben, rajzfilmekben, sőt, játékokban is, így szinte már csak kérette magát, hogy a Warner, illetve Zack Snyder moziadaptációt készítsen belőle. Ezúttal Ben Affleck öltötte magára a sötét lovag köpenyét és maszkját, miközben Supermanként ismét Henry Cavill tért vissza. Az igazi kérdés persze leginkább az, hogy a két sztár és az egyedi rendezési stílusáról ismert Snyder triója megfelelt-e a kihívásnak?

Ha volt tetten érhető és kétségbevonhatatlan „szocialista vívmány” kulturális téren, a szigligeti Alkotóház az volt. Főszezonon kívül évente többször is el lehetett itt tölteni két-három hetet koszttal-kvártéllyal, mégpedig olcsón. S minthogy az állam a maga nagyvonalúságában a műfordítókat is elfogadta írónak, az idilli környezetben évente többször is alkalmam volt találkozni Kertész Imrével.

A közelmúlt egyik nagy dokumentumfilm-sikere volt az a sorozat, amelyet a Spektrum televízió mutatott be a budapesti kínai kolóniáról. Az alábbi beszélgetésből megismerhetik a
Magyar Kínai Társadalmi Kapcsolatok Fejlesztéséért Alapítvány
elnökét, az itt élő kínai Krisztus-hívők egyik csoportjának világi vezetőjét, a huszonöt éve Magyarországra érkezett Zhou Yong Pinget.

A filozófus halála után egy évvel, 1972-ben levéltár és kutatóhely lett a lakása. Nyolcezer kötet van itt, tízezer kéziratos anyag, a folyóirattárban 4300 dokumentum, tizenötezer levél Thomas Manntól, Sartre-tól, Habermastól stb, valamint fotó, film, és hanganyag. Lukács György hagyatéka eddig rendszereket élt túl. A mostanit nem biztos, hogy fogja.