Kétszázötvenedre kettő-nyolc – Rédei professzor képei

Nincs meghatóbb annál, mint amikor valaki 72 évesen veszíti el az ártatlanságát, és szorongva bár, de láthatóan élvezi. Rédei Ferenc ma ennyi idős, és most szerdán nyílt meg sajtófotóiból élete első kiállítása.

2016. április 28., 16:30

Ne tegyenek szemrehányást maguknak, ha nem tudják, ki az a Rédei, hiszen ő maga is elég sokat tett annak érdekében, hogy ez így legyen. Egyébként is, a cikkek szerzőit inkább lesi és keresi az olvasó a lapokban, honlapokon, mint a fotósokét. Még akkor is, ha nem a szöveg, hanem éppenséggel a meghökkentő, töprengésre késztető kép adja el a lapot.

Rédei Ferenc iparosnak tartja magát, aki előbb a Népszava, majd a Népszabadság fotóriportereként rohant eseményről eseményre fotózni. Zajlott gépének objektívje előtt mindenféle esemény, nevezzük úgy, maga az élet. Szülés, szívműtét, egy szétroncsolt kezű hentes operációja, mára elfeledett, le- vagy megtagadott politikusok és események, sportjelenetek sorjáznak Budapesten, a Szent István körúti Örkény István könyvesbolt emeletén lévő Cultiris Galéria falain.

Az utolsó fotó 1989 márciusából a megtört Kádárról, a magabiztos Antall József portréja 1989. szeptember 15-én, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain és a gyászoló Kádárné Tamáska Mária öt nappal később, férje temetésén. A boldog Mészöly Kálmán 1981 októberében, a 4-1-re végződött magyar–norvég meccsen, egy földbe fúródó raliautó vagy a gyermekúszás-oktató iskola víz alatt lebegő, büszke csecsemője – mind a mi életünk, bár Rédei Ferenc fotós produktumainak csupán egy-egy kiragadott darabja, az életmű apró töredéke.

De volt itt közben más is. Miközben a két nagy napilapnál a fotórovatokat vezette, nyugtatta a mindig aggódó szerkesztőket és velük együtt harcolt az idővel, a lapzártával. Végigcsinálta emellett a sajtófotózás rendszerváltását, a hívós, fixíres, laboros világtól a digitális technikáig. (Most éppen a Népszabadság fotóanyagát digitalizálja.)

Sok-sok év hiányzik a persze válogatásból, hiszen eközben mást is csinált. Nem volna teljes ez az írás, ha nem szólnánk arról, ami amúgy nem kapott helyet ezen a tárlaton. A Népszabadság fotórovata élén eltöltött évek során több tucatnyi fiatalt segített szerkesztőségi lótifutiból, fényképészipari tanoncból fotóssá, fotóriporterré lenni, megtanítva nekik a szakma fogásait s nevelve őket a hivatás iránti alázatra, nem ritkán emberi tisztességre és a tőle jól megtanulható szerénységre is.

Sokan közülük ma a fotó világában a legrangosabb díjak birtokosai, világhírű képügynökségek és szakmai műhelyek szerkesztői, képszerkesztői, megbecsült munkatársai: a Rédei-iskola egykori hallgatói.

A kiállítás képeiből

Benjamin Appl világhírű német bariton és Villányi Dániel zongoraművész Franz Schubert Téli utazását adja elő a magyarországi deportálások 80. emlékévének kiemelt eseményén az Óbudai Zsinagógában szeptember 30-án 19 órakor. A koncert meglepetést is tartogat, hiszen Schubert kuriózumnak számító kórusművét, amelyet a 92. zsoltár héber szövegére komponált e koncert kedvéért tanulta meg Benjamin Appl.

Ady Endre és Léda kapcsolatának egyik tragédiája, hogy Léda 1907-ben halva született kislányt hozott a világra. Bár egyértelmű bizonyítéka nincs, Ady magáénak érezte a gyermeket. Néhány évvel később, már Ady halálát követően, szárnyra kapott a pletyka, hogy a költőnek van egy fia.

Sztártudósok, influenszerek és frissen megválasztott polgármesterek is összecsapnak a tizedik Brain Bar jövőfesztivál színpadán, olyan témákat vitatva meg, mint a marihuána fogyasztása vagy az eutanázia. Szeptember 26-27-én a Magyar Zene Házában 200 előadó és 120 program inspirálja az érdeklődőket arra: legyenek ők is tevékeny résztvevői a jövőjük alakításának.