Shakespeare királynője címmel mutatják be Bereményi Géza színművét Udvaros Dorottyával és Rátóti Zoltánnal a főszerepben, Galambos Péter rendezésében június 24-én a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A produkció a Szabad Tér Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház közreműködésével jött létre – kettős jubileumhoz kapcsolódva: Shakespeare halálának négyszázadik évfordulójához, illetve Bereményi Géza hetvenedik születésnapjához.

Egy Oscar-díjas film főszereplőjét köszönteni annyi más kitüntetés és laudáció után nem volna igazán hálás feladat szakmai okokból, ha nem ismertem volna már e főszereplőt akkor, amikor még „csak” költő volt, dalszövegíró, alternatív rock’n’roll-énekes, a nyolcvanas-kilencvenes évek magyar szubkultúrájának izgalmas figurája.

Nemrég mutatták be a Till Attila rendezte Tiszta szívvel című filmet, amelyben Thuróczy Szabolcs kerekes székes bérgyilkost alakít. Az HBO két sorozatában is meghatározó karakterekben látható. Kezdetektől tagja Pintér Béla Társulatának, amelynek előadásai – az alternatív szcénában egyedülálló módon – többszázas szériákat érnek meg. Az eredetileg jogász színészt társulata és saját szakmai „partitúrájáról” is kérdeztük.

Az idei ünnepi könyvhétre megjelent olvasmányok között kultúrtörténeti ritkaságot is találunk. Harmos Ilona Mme Chaglon üzletei című kisregénye a pikáns történetek rajongóinak is érdekes olvasmány.

A Falk Miksa utcai Ural Vision Gallery mutatta be Nemes Csaba festőművész legújabb műveit. Képein mintha háború sújtotta zónát látnánk: a templomok megdőltek, civilizációból kiszorult hajléktalanok foglalják el a város üres tereit. A nemzetközi Leopold Bloom képzőművészeti díjjal kitüntetett alkotónk számára a kép politikai állásfoglalás is: szolidaritás a társadalom peremére jutott nincstelenekkel, tiltakozás a növekvő rasszizmus ellen.

Temesvár Szegedtől csak egy ugrás, de nemigen érdemes magyar nyelven próbálkozni a boltokban és a kávéházakban: a háromszázezres városban a tíz százalékot sem éri el a magyarok aránya. A nyolcvanszázaléknyi román lakosság mellett élnek még itt németek és szerbek – vagyis közlekedéshez legjobb az angol. Tiszta Európa.

Idén tizenhetedik alkalommal várja az érdeklődőket a Keszthelyi Nyári Játékok a Centrál Színház szervezésében július 28. és augusztus 12. között. Az eseménysorozatot a Básti Juli és Puskás Tamás művészpár indította 2000-ben. A színésznő édesapja, Básti Lajos keszthelyi születésű, ezért is a balatoni helyszínválasztás. Másrészt Keszthely közelében nincs teátrum.

A veszprémi kultúrantropológust, Kozalik Bálint Krisztiánt egy tudományos kísérlet keretében feltöltik a világhálóra. Pontosabban csak az agyát másolják föl abban a reményben, hogy az évezredek alatt fölhalmozott, komputerekbe konvertált tudást az élő ember idegrendszerével ötvözve létrehozható a „szuperintelligencia”.

Kisnána nem tartozik a leglátogatottabb turistalátványosságok közé. Pedig ott volna a helye. Nehéz ezt megmagyarázni, mitől lesz egy vármaradvány divatos vagy divattalan, nyilván közrejátszik bizonyos idegenforgalmi hagyomány, szerepe van a propagandának vagy a hiányának, meg még sok egyéb másnak is. Kisnána viszonylagos ismeretlenségének egyik oka az lehet, hogy az Egerbe (Bükkbe) vezető utak jobbára elkerülik.

Rajongok Bodza Janóért. Ő is a Hársfa ága 1. alatti zúg lakója, ahogy Füge Maléna és Pásztor Luca is. Két hétig nem találkoztak, másfelé járt a három barát, de még előtte megígérték egymásnak, hogy úti jegyzeteket készítenek kalandozásaikról. Most hasalnak a csíkos rongyszőnyegen, felolvassák vakációs bejegyzéseiket.

Matuscsák Tamás Rejtő Jenő elveszett naplója kicsit fiktív életregény – összeállítva Rejtő 42 könyvéből, 120 kisebb novellájából. Vagyis a napló 20 százaléka eredeti Rejtő-szöveg.

Erdős Renée független, erős nő. Erotikus verseket, regényeket ír; a hétköznapokban is merészen érzéki. Ünnepelt, rajongott költő. Fiatalasszonyok és anyák titkos példaképe.

Theatertreffen – vagyis színházi találkozó. Helyszín: Berlin. 1964 óta. Pedig akkor, ugye, más világ volt; hogy messzebb ne menjünk: három éve állt a fal.

Nemrég Németh Gábor mondta a 168 Órának: az ünnepi könyvhétre jelenik meg a Kalligram Kiadónál Zoltán Gábor Orgia című regénye, amelynek – Németh szerint – fel kellene robbantania a honi irodalmi életet. Németh Gábor szerint a mai magyar kortárs irodalomnak is vannak felfedezetlen nagy tehetségei; egyikük az Orgia szerzője.

Civilizációs paradigmaváltás zajlik a világban. A hagyományos osztálytársadalmak ideje lejárt. A hatalom azoké, akik több információval és kapcsolati tőkével rendelkeznek. Hálózatok működtetik a társadalmat és a gazdaságot. A virtuális térben világháló köt össze minket.

Nem akar elmenni Tóth Gitta – született Bauer Margit – Pina Bausch vígszínházi vendégtáncára. Gitta színészlánya nem tágít, úgyhogy anyja mégis vele tart, bár akkor sem hajlandó kilépni szabadságkomfortjából, fűzős kismamacipőjében megy és a kék virágos otthonkájában. Aztán hosszan zokog az előadás végén.

Makovecz Imre Emlékközpont létrehozásáról döntött a kormány – derül ki a Magyar Közlöny hétfői számából.

Lengyel László új könyvében a „halott ország” magát pusztítja el. Már nem akar része lenni a demokratikus Nyugatnak. Sajátos rendszert épít.