Két héttel ezelőtt még kacsának nevezte Kósa Lajos a hírt, hogy piaci árfolyamon váltanák forintra a hiteleket. „Ez a devizahiteleseket olyan szinten hozná lehetetlen helyzetbe, hogy amit eddig adtunk segítséget, annak semmi értelme nem lenne” – mondta akkor. Aztán kiderült, meggondolta magát a kormány és megközelítőleg 308 forintos euró, illetve 256 forintos svájci frank árfolyamon történik majd az átváltás és a forintosítás kötelező lesz. A konstrukció nem kedvez a bankoknak, de az adósok többségének sem. Így tehát az a kérdés: kinek jó a devizahitelek forintosítása?

Csak az extraprofitban érdekelt üzletláncok támadják a KDNP vasárnapi boltbezárásról szóló javaslatát, a több tízezres elbocsátásokról szóló számok légből kapottak. A kitiltási botrány nem ingatja meg a magyar-amerikai kapcsolatokat. A kormányellenes tüntetések pedig, véli a kereszténydemokrata frakcióvezető, nem a lakosság, hanem a politika érdekeit szolgálják. LAMPÉ ÁGNES interjúja.

A müncheni Süddeutsche Zeitung Omladozik a hallgatás fala címmel arról ír, hogy Orbán Viktor tekintélyelvű irányvonalával szemben sokáig csak félénk kritika mutatkozott, ám most az USA tiltakozásra bátorítja a magyarokat.

Orbán, takarodj! címmel a svájci Neue Zürcher Zeitung arról számol be, hogy nem állnak le a magyar kormány elleni tüntetések. Úgy tűnik, hogy a polgári mozgalom az internetadó – legalábbis átmeneti – visszavonása után megszimatolta a saját esélyeit.

A Tesco, a Spar és a Lidl a legnagyobb vesztes, a Coop, a CBA és a Reál terhei viszont alig változnak. Így összegzik az összesen harmincmilliárddal megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díj hatásait a Kereskedelmi Szövetségnél. Azt mondják, a multik nem vonulnak ki, de drasztikus költségcsökkentésre készülnek. Kisebb lesz az eladók bére, nem nyitnak új üzleteket, a meglévőkből pedig kiszorulhat a magyar termékek egy része.

A tüntetések szervezője a január elejei tüntetésig formába akarja önteni az ellenzéki mozgalom céljait. Az Orbán Viktor vezette nemzeti-konzervatív kormány politikája elleni tiltakozás ismét az utcára viszi az embereket Magyarországon. Az aktivisták azonban a tiltakozó csoportok közötti konszenzus hiányát nehezményezik. Láthatóan hiányoznak az egyértelmű üzenetek. Emiatt az ellenállás veszít az erejéből, és végül „elakadhat a homokban”- írja a Wiener Zeitung.

Magyarországon első alkalommal mondta ki bíróság, hogy a hatalom hajléktalanok emberi méltóságát sértette meg. A zuglói önkormányzat ugyanis ledózeroltatta az engedély nélkül épített kunyhóikat. A romba döntött kalyibákkal együtt odaveszett tucatnyi ember minden „vagyona”. A Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az időközben megbukott Papcsák Ferenc vezette XIV. kerületi önkormányzat azért is törvényt sértett, mert saját érdekük képviseletét ellátni képtelen embereket hozott hátrányos helyzetbe. A sértetteket a perben a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és A Város Mindenkiért csoport képviselte. A bírói döntés értelmében az érintetteknek összesen hárommillió forint kártérítés jár, plusz a kamatok. Motel Lajos csaknem 600 ezer forintra számít.

A jövő évi adótörvényben nem az a feltűnő, hogy tovább bővülnek és növekednek a terheink, azt már megszoktuk, hanem az, hogy mindez mennyire célirányosan történik: a legnagyobb kokikat és sallereket azok kapják, akiket Orbánék büntetni akarnak.

Katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét a jövő évi költségvetés tervezete – állítja a Pedagógusok Szakszervezete, ezért tüntetést szervez november 22-én, szombaton. A demonstrációra nemcsak tanárokat, hanem szülőket, diákokat is várnak.

Magyarországot Svédország, majd Lengyelország követi, a legalacsonyabb arányt pedig a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában regisztrálták – közölte az Európai Bizottság magyarországi képviselete.

A 168 Óra címlapján Salinger egykori kedvese látható, azaz Joyce Maynard, aki azzal írta be magát az irodalomtörténelembe, hogy nemcsak együtt élt (igaz, rövid ideig) a titokzatos amerikai írófejedelemmel, a Zabhegyező szerzőjével, hanem később meg is írta együttélésük történetét. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.

Azt állítja Orbán Viktor (müncheni előadásán, a magyar kormányt érintő nyugati bírálatokkal kapcsolatban), hogy „egyetlen nemzet és egyetlen ország létezik ma az Európai Unióban, amelyet az Európai Bizottság tetőtől talpig átvilágított, és ez Magyarország.”

Fecninek nevezete a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában azt a dokumentumot, amelyet az amerikai nagykövetség egy munkatársa adott át a magyar félnek a beutazási tilalmakkal kapcsolatban. A Varga Mihály vezette NGM külső támadásként értékeli a vádakat. Bár a dokumentum nem hivatalos feljegyzés, az üzenete minden, csak nem komolytalan.

A KEHI közel egymilliárd forintos éves költségvetésének nagyobb része bérekre megy el, ez kiderül a KEHI weboldalán megtalálható . Ám azt, hogy az elmúlt két évben az alkalmazotti béreken, juttatásokon felül pontosan mire költött és mely cégekkel szerződött az ellenőrző hivatal, nem tudni.

Tojással, paradicsommal és szendvicsekkel dobálták meg Áder Jánost Prágában. A tüntetők célpontja nem a magyar köztársasági elnök, hanem a cseh államfő volt, de Áder János felé is repült néhány tárgy.

A kazáncsere-program fűtéskorszerűsítési pályázatait ma reggeltől fogadták, ám néhány órával később kiderült: a keret kimerült a közép-magyarországi régióban. Korábban technikai gondok miatt csúszott a pályázat indulása.

Vajon Magyarország lesz-e a következő Ukrajna? – kérdi az amerikai International Business Times a hétfői tüntetések után. Nálunk ugyan stabilabb a helyzet, mint az ukránoknál, és kisebb az erőszakos viszály esélye, ám az egyre nagyobb kormányellenes megmozdulások miatt újabb harcmező keletkezhet Európa és Oroszország között.