Nyilvánosak lesznek a fizetések, ez minden munkahelyen kötelező lesz
Az Európai Unió új irányelve 2026. június 7-ig kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti jogrendjükbe átültessék azokat a szabályokat, amelyek célja a bérek átláthatóságának növelése és a nemek közötti bérkülönbség csökkentése.
Az Európai Unió új, 2023-ban elfogadott irányelve alapjaiban változtatja meg a bérezés átláthatóságát: a tagállamoknak 2026. június 7-ig kell nemzeti jogrendjükbe átültetniük azokat az új szabályokat, amelyek célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése. Az irányelv értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésben vagy az interjú előtt tájékoztatniuk kell a jelentkezőket a fizetésről, tilos lesz a korábbi bérre rákérdezni, és a dolgozók betekintést kérhetnek az azonos értékű munkát végző kollégák bérszintjébe is. A 100 főnél több embert foglalkoztató cégeknek pedig rendszeresen jelentést kell tenniük a nemek közötti bérkülönbségről, és indokolt esetben bérértékelést is végezniük. A szabályozás célja nem csupán a jogegyenlőség erősítése, hanem egy igazságosabb, nyitottabb munkahelyi kultúra kialakítása – számol be róla a Pénzcentrum.
A fizetések átláthatóságát célzó uniós irányelv főbb pontjai
A munkáltatóknak már az álláshirdetésben vagy legkésőbb az interjú előtt közzé kell tenniük a pozícióval járó fizetést vagy bérsávot. Tilos lesz a jelentkező korábbi fizetésére vonatkozó kérdés.
A dolgozók jogosultak lesznek megismerni más, azonos vagy egyenértékű munkát végző kollégák átlagos bérszintjét – akár nemek szerinti bontásban is. Emellett joguk lesz tudni, milyen objektív, nemek szerint semleges kritériumok alapján dől el az előléptetés vagy a béremelés.
A munkáltatók nem akadályozhatják meg, hogy munkavállalóik a bérükről beszéljenek. Ez felülírja az eddig gyakori titoktartási záradékokat.
A vállalatoknak a munkavállalók számától függően időszakosan jelentést kell tenniük a nemek közötti bérkülönbségről:
- 250+ fő: évente
- 150–249 fő: háromévente, 2027-től
- 100–149 fő: háromévente, 2031-től
Amennyiben 5%-nál nagyobb eltérést találnak a férfi és női dolgozók között ugyanazon munkakörben, azt a munkáltatónak korrigálnia kell, vagy közösen bérértékelést kell végeznie a dolgozói képviselettel.
A diszkrimináció áldozatai kártérítésre lesznek jogosultak, amely magában foglalhatja a bérhátralékokat, elmaradt juttatásokat és nem vagyoni károkat is. Fontos változás, hogy ezekben az ügyekben a bizonyítási teher a munkáltatóra hárul.
A cikk szerint a nemek közötti bérszakadék régóta fennálló probléma Európában. 2022-ben az EU-s átlagos különbség 12,7% volt, de Magyarországon 17,5%, ami jóval az átlag fölött teljesített. A bérkülönbségek nemcsak a jelenlegi kereseti viszonyokat, de a nyugdíjakat is érintik: 2018-ban az EU-ban a nyugdíjak terén 30%-os eltérés mutatkozott a nők és férfiak között. A transzparencia hiánya akadályozza a probléma láthatóvá tételét és kezelését – ezt kívánja orvosolni az új irányelv.
A vállalatok számára az új szabályozás nemcsak kötelezettségeket, hanem lehetőségeket is teremt a szakértők szerint. A bértranszparencia növelheti a munkavállalói bizalmat, erősítheti az objektivitást és a jog egyértelműségét, valamint versenyelőnyt jelenthet a tudatos munkavállalók megszerzésében. Ugyanakkor a cégeknek fel kell készülniük a változásokra, többek között átlátható bérpolitika kialakításával, nemi szempontból semleges munkaköri rendszer bevezetésével, valamint a bérstruktúra és előléptetési gyakorlatok felülvizsgálatával.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)