Bérkülönbség: még mindig óriási a szakadék a férfiak és nők között
Az előírás szerint az egyenlő értékű munka esetén a nők és férfiak közti bérkülönbség nem haladhatja meg az 5 százalékot. Ehhez képest Magyarországon az eltérés jelenleg 17,3 százalék, az Orbán-kormányon finoman szólva nem látszik az eltökéltség – írja a Népszava.
„A magyar kormánynak általában nem tartozik az ambíciói közé, hogy csökkentse a nemi egyenlőtlenségeket a munkaerőpiacon” – így foglalta össze a lap érdeklődésére Fodor Éva szociológus, a CEU gender studies tanszékének tanára, hogy miként várja a kabinet azt a tervek szerint 2026-ban bevezetni tervezett uniós irányelvet, amely a nemek közti bérkülönbségek felszámolását célozza.
Az előírás szerint az egyenlő értékű munka esetén a nők és férfiak közti bérkülönbség nem haladhatja meg az 5 százalékot. Ennek érdekében a munkáltatóknak több kötelezettségük is lesz majd. Közzé kell tenniük például olyan részletes kimutatásokat, amelyek átláthatóvá teszik a munkavállalók bérét, az álláshirdetéseket pedig nemi szempontból semlegesen kell megfogalmazni.
Hat hónapjuk van a bérkülönbség megszüntetésére
Ha kiderül, hogy túl nagy a bérkülönbség, akkor a munkáltatónak ezt hat hónapon belül meg kell szüntetnie. Amennyiben ez nem sikerül, akkor – akár a szakszervezet bevonásával – bérértékelést kell végezniük. Ha ez sem vezet eredményre, akkor akár bírság is kiszabható, az érintett munkavállalók pedig kártérítésre lehetnek jogosultak. Fontos változás lesz az is: vitás esetben eddig a munkavállaló terhe volt a bizonyítás, ezentúl a munkáltatónak kell majd igazolnia, hogy a bérkülönbség indokolt volt, nem történt jogsértés.
A Népszava kereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de válaszból csak annyi derült ki, hogy az EU 2024 januárjában állítja fel az irányelvet értelmező munkacsoportot. Fodor Éva szerint mindez logikus előrelépés, ugyanis minden igyekezet ellenére a nők bérhátránya bruttó órabérben számítva átlagosan 12,7 százalék a 2021-es adatok szerint az EU-ban. Magyarországon ugyanez a lemaradás 17,3 százalék, ami a negyedik legmagasabb az Európai Unió országai közt.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2023. augusztus 10., 12:20
A férfi-női bérkülönbségek szakncionálhatóak lennének, néhány éven belül pedig az álláshirdetésekben is kötelező lehet a bérsáv megadása.
Itthon
2022. február 15., 17:41
Az Egységben Magyarország kabinetvezetői felvázolták a megoldásokat.
Itthon
2022. február 9., 21:40
Több kórház úgy gazdálkodhatja ki a fizetésemeléseket, hogy közben a szakdolgozók bérpótlékából csökkentenek.
A magyar kormány nem sokat foglalkozik a nemek közti egyenlőtlenségek felszámolásával. A nőknek a „család legfontosabb” narratívájába mindez kevésbé illeszkedik. Elég csak megnézni Novák Katalin több korábbi nyilatkozatát – utalt a szociológus arra, hogy az államfő még miniszterként azt mondta:
„Ne higgye el, hogy nekünk nőknek, folyamatosan versenyeznünk kellene a férfiakkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kellene mérni magunkat egymással és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak.”
Itt érdemes felidézni, hogy Novák államfőként már a női egyenjogúság élharcosaként nyilatkozik, épp női államfői csúcstalálkozók szervez Budapestre, erről itt írtunk bővebben.
A tervezetben egyébként 85-ször szerepel a gender szó, ami az eddigi kormányzati reakciókra alapozva nem jósol meleg fogadtatást.
Fodor Éva úgy látja, sokkal kevesebb a munkahelyi rugalmasságot célzó, a fizetett munka és magánélet egyensúlyát célzó intézkedés Magyarországon, mint az EU más országaiban. Továbbá 2021 óta nem létezik Egyenlő Bánásmód Hatóság, amelynek egyik feladata épp az volt, hogy elbírálja, diszkrimináció történt-e, ha valaki panasszal fordult hozzájuk. Jogköreit az Alapvető Jogok Biztosának hivatalába olvasztották.
„Épp ezért nem vagyok túl optimista az új EU direktíva hatékonyságát illetően” – mondta, majd megjegyezte, noha a közszférában túlnyomórészt nők dolgoznak, a nemi diszkrimináció felszámolására inkább a multik törekednek. – Ennek oka, hogy multiknak van egy többnyire nyugati országokban lévő anyacége, ahol ezek fontos, elfogadott alapértékek. Mindezt pedig átültetik a leányvállalatok szervezeti kultúrájába. Nem csak a bérdiszkrimináció tekintetében, de az átláthatóságban is jobbak, mint a közszféra. Épp ezért az irányelv szempontjából rengeteg múlik majd a szakszervezeteken, nőjogi és egyéb civil szervezeteken, hogy a munkavállalók a valós adatokat ismerhessék meg, és hatékonyan tudjanak fellépni a jogsértésekkel szemben.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke is tisztában van azzal, hogy az irányelv bevezetésével nagy felelőssége lesz a szakszervezetnek.
„Az államszervezetben a munkavállalók 80 százaléka nő, a szociális ágazaton belül pedig már 90 százalék az arányuk. A kormány az évek alatt leépítette a különböző garanciákat, a bérezéseket átláthatatlanná tette”
– mondta.
A nők évente két hónapot dolgoznak ingyen
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a felmérések szerint a nemek közötti bérszakadék mértéke az EU-ban a kiegyenlítést célzó kampányok ellenére is mintegy 14 százalék körül alakul, vagyis a nők évente közel 2 hónapot ingyen dolgoznak férfi kollégáikhoz képest. Egy uniós irányelvnek köszönhetően néhány éven belül nem csak a cégen belüli bérek lesznek megismerhetőek, hanem az álláshirdetéseknek is kötelező eleme lesz a várható bérsáv.
(Kiemelt kép: Paprikát válogató munkások a „Dél-alföldi Kertészszövetkezet” telephelyén, Szentesen. A Dél-alföldi Kertészszövetkezet Magyarország legnagyobb és legeredményesebb szövetkezete. Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP)
