Rendőrhiány, nyomor, női bérkülönbségek – mit tenne ellenük az ellenzék?
Az Egységben Magyarország kabinetvezetői felvázolták a megoldásokat.
Az egységes ellenzék egy újabb sajtóreggeli részeként mutatta be a szakpolitikai kabinetvezetőit, akik összefoglalták az országot érintő aktuális problémákat és az ellenzék ezekre kínált megoldásait február 15-én. A múltkori esemény összefoglalója itt olvasható.
Elsőként Hadházy Ákos, a korrupcióért felelős kabinetvezető szólalt meg. Ő az egyetlen az ellenzék berkein belül, akinek már konkrét miniszteri pozíciót ígért Márki-Zay Péter a következő kormányzatban. Hadházy Ákos leszögezte, a feladat szép, de egyben komoly és nyomasztó is. Mint mondta, csapatával már vizsgálják, hogy az elmúlt évtizedekben miért nem lett következménye a korrupciós bűncselekményeknek. Hozzátette, elszámoltatásról nem szeretne beszélni, mert a korrupciót inkább csak fékezni lehet, nem felszámolni.
„A korrupcióellenes munka nemcsak az előző kormány politikusainak jogi felelősségre vonása, hanem olyan jogi környezet teremtése, amely megnehezíti az ilyen típusú cselekedeteket”
– magyarázta. Szerinte a legfontosabb, hogy átláthatóság és információáramlás legyen, a korrupcióellenes szabályok megszegését pedig szigorúan szankcionálni kell.
Komjáthi Imre munkaügyért felelős kabinetvezető arról beszélt, hogy az Orbán-kormány az elmúlt évben több munkavállaló- és szakszervezetellenes döntést hozott, ráadásul szerinte
„ma a legrosszabb munkáltató az állam, a közszolgálat egyet jelent a szociális szegénységgel”.
Ennek megoldását olyan jogszabályi környezet megalkotásában látja, amelyben a szakszervezetek érdemben tudják képviselni a munkavállalók érdekeit. Ezen kívül az egységes ellenzék létrehozna egy bizonyos Érdekegyeztetési Tanácsot, illetve szankcionálnák azokat a cégeket, amelyek megsértik a munkavállalók védelmére szolgáló törvényeket. „Vissza fogjuk állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét” – ígérte.
Komáromi Zoltán, az egészségügy felelőse szintén kifejtette, hogy az Orbán-kormány leépítette az egészségügyi ellátórendszert. Mint mondta, az a 600 milliárd, amit a kormány az egészségügyi intézményekbe való invesztálásnál emleget, csupán felújítási költség volt. Hangsúlyozta: a jelenlegi kormányzat ezekkel a döntésekkel a XX. század elején kialakult intézménystruktúrát konzerválta. Megemlítette, hogy 2012-ben az államosítás az önkormányzatoktól érkező forrásokat lenullázta, illetve kiemelte, jelenleg háromszáz praxis áll üresen az országban, és mintegy ezernégyszáz úgynevezett „vegyes praxis” működik a legkisebb falvakban. Az adatok alapján 2021-ben tizenhétezer dolgozó hagyta ott az egészségügyet, és Komáromi Zoltán szerint „ezt a luxust Magyarország nem engedheti meg magának”. Leszögezte, az ellenzék más alapokra helyezné ezt a munkát, és rövid időn belül egy betegközpontú és a dolgozókat megbecsülő egészségügy jönne létre. A 168 korábban hosszabb interjút készített Komáromi Zoltánnal a témában, amelyet itt tud elolvasni.
A nőket érintő problémákkal V. Naszályi Márta foglalkozik, aki idézte Orbán Viktor hírhedté vált mondatát: „Nőügyekkel nem foglalkozom”. Szerinte ez a mondat jelzi, hogy az országot a munkaképes korú, egészséges és jómódú férfiakra találták ki, akik pedig ezen kívül esnek, nem szerepelnek a miniszterelnök horizontján. Úgy látja, amíg az állami és a céges döntéshozatalban nem jelennek meg a nők, addig nem jelennek meg a minőségi döntéshez szükséges szempontok. „Az ország fele ki van zárva az előrejutásból” – jelentette ki. Rávilágított, hogy teljes szférák vannak, amik nőket foglalkoztatnak, de a bérezéssel kirívóan le vannak maradva az uniós bérszínvonaltól, ráadásul ezek jellemzően az állami szektorok. Beszélt még arról, hogy az egyszülős családok többnyire nőkből állnak. „Nem lehet sikeres az az ország, ahol a nők nem választhatják meg szabadon a karrier és a családmodell egyensúlyát” – magyarázta. Az egészségügyi ellátás külön aspektusait is megemlítette, miszerint nincs megoldva, hogy mindenki számára elérhető legyen a szülészet-nőgyógyászat. Mint fogalmazott:
„Az Orbán-kormány fokozatosan irtja ki a felelős szexualitásra való nevelést.”
Lakatos Béla, a roma ügyek kabinetvezetője összefoglalta, melyek a legnagyobb problémák a jelenlegi kormányzat romaügyi megoldásaival: szerinte az elmúlt harminc év a nyomorba, a kitaszítottságba, a reménytelenségbe lökte a cigányokat, akiknek elegük van az ígérgetésből. Mint mondta, mára felnőtt egy jólképzett roma értelmiség, akik akarnak és tudnak is tenni a problémák ellen. Kijelentette: „Márki-Zay Péternek köszönhetjük, hogy három roma kerül be a Parlamentbe áprilisban, nem a pártoknak.” Szerinte ezek a képviselők minőségi váltást jelentenek Farkas Flóriánhoz képest, aki „két mondatot nem tud elmondani”. Vállalhatatlannak tartja, hogy hétszázezer roma él teljes nyomorban az Európai Unió közepén. A legjobb megoldásnak a közoktatásra fordított óriási pénzeket tartja, illetve szeretné, ha a koalíció visszaadná a romák önbecsülését. Kiemelte, ezt csakis teljes állású munkahellyel, és nem közmunkával lehet elérni, illetve strukturális változást sürget az oktatásügyben és a munkaerőpiacon.
Végül Lengyel Róbert, a rendészet és a katasztrófavédelem felelőse vázolta röviden a rendészet helyzetét. Szerinte hiába újít fel a kormány egyre több rendészeti objektumokot, ha hiányoznak a rendőrök és a tiszthelyettesek.
„A napi szolgálat van veszélyben, egy ketyegő bomba tetején ülünk”
– hangsúlyozta. Szerinte a legnagyobb gond az utánpótlás hiánya és a vízfejűség. Külön megemlítette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, akikhez szerinte aránytalanul sok feladat tartozik. Mint mondta, a leendő kormánynak ezekre a kihívásokra kell majd válaszokat találnia.
(Kiemelt kép: Az Egységben Magyarországért egy sajtóreggeli keretei között mutatta be a munkacsoportjai vezetőit Budapesten, 2022. február 15-én. A részt vevők balról jobbra: Hadházy Ákos, Komjáthi Imre, Komáromi Zoltán, V. Naszály Márta, Lakatos Béla, Lengyel Róbert. Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu)